Hon és Külföld, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)

1848-01-02 / 1. szám

— 2 — —­1———y- Idvezlem kegyelmes aszszony ez esztendőt. óh vajha szép élted még sokáig nyúlna,­­S enyhíthetnéd rajtunk a­ már oly nagyra nőtt ínséget, hogy bánat könnycseppje ne hullna! Idvezlek ’s virágim nymbusodba fonom. Óh vajha szebb fényre derülhetne napom! De fergeteg dúlja a’ lant ’s bán’ napjait. A­rczát sötét bú, gond jellege aszalja. Nem enyhíti idő sem ész fájdalmait, Keblét a’ jövendők kétsége zavarja. Ne feledd, nagy lélek, a’ székely bárdot, ki Magas érdemidet hódolva tiszteli. A' nemes székely nemzet képe. Néhai Benkő Józsefnek e’ rövid, de dústar­­talmu lényegére nézt igen becses munkája deák ’s magyar nyelven is ki volt már adva, főként deákul két ízben ért nyomtatást, de mivel minde­­nik kiadás, főként a’ magyar, annyira megrit­kult, hogy példányát alig láthatni , úgy hiszszük főként székely olvasóinkra 's azokra nézt, kik ez eredetileg saját alkotmányu népet bővebben akarják ismerni, nem teszünk feleslegest, midőn Benkő szerint a­ székely nemzet képét öszsze­­szoritva megújítjuk é s lapjainkba igtatjuk. Az e­­gész munka czime magyarul igy hangzik : Az erdélyi nemes székely nemzet legjobb históriák­ból, főként a’ honi törvényekből ’s országos vég­zésekből vagy országgyűlési törvényczikkekből lerajzolt históriai és politikai képe. Benkő József a’ harlemi tudós társaság tagja által. Székely nemzet képe. A­ székelyek eredete, neve, neve­­k­edé­s­e. I-SO CZIKK. Erdélyt három, polgári joggal bíró főnemzet lakja, u. m. magyar, székely és szász, melyek közzül a’ két első legrégibb eredeti ős nép ; a’ szászok később törvények által vétettek­ fel a’ más két főnemzet közzé. A’ több kisebb nagyobb számú nemzedékek jövevényeknek tekintetnek ’s csak megszenvedett nevezet alatt jőnek­ elő. Az országgyűlésen vagy házasság által honfisodot­­tak, úgy a’ megnemesitett nemtelenek is Erdély** ben magyar nemesi előnyökkel bírnak, mi a’ szé­kelyetekénél nem alantibb. 11-dik CZIKK. A’ székely nemzet, bárha Erdély három fő­nemzetei közti második helyre tétetik, honi törté­netíróink tanúbizonysága szerint is Erdélyben legrégibb, mint hunnok ivadéka, mert a’ szászo­kat IIadik Geiza magyar király 1142-ben Sa­xoniából, de Flandriából is, sőt még más tarto­mányokból is hozta­ bé ’s telepítette Erdélybe; a’ magyarok ázsiai Scythiából Kr. után 862-ben vagy kevéssel azután jöttek­ ki a’ hajdani l­á­­cziába, t. i. Moldovába, Erdélybe ’s a’ szom­széd tartományokba, onnan 889-ben Magyaror­szágba ’s Tuhutum Erdélyt akkor foglalta­ el. Ellenben a’ székelyek mint hunn maradékok, 376 körűl azokkal jöttek­ bé ’s állították—fel itt a’ hun­nok birodalmát, melynek bomlása után vonták magukat mostani lakhelyökre. A’ szászoknak II-dik Geiza alatti Erdélybe telepittetésöket II-dik András diplomája, mit a’ szászoknak 1224-ben adott, nyilván tanúsítja. A’ hunnok ’s igy a’ székelyek, valamint a’ ma­gyarok ki jövetelét a­ byzánti írókon kivül csak nem minden európai történetírók, főként honi tör­ténetíróink világosan az írt időre teszik ; legvilá­gosabban pedig Pray György (in annalibus ve­terum Hunnorum et Hungarorum, item disserta­tionibus historico-criticis) bárha e’ tudós vizsga férfiú, mint alább megmutatjuk, a' székelyek e­­redetérőli véleményében nagyot hibázott is. A' mondandók könnyebb megélhetéséért, előre rövi­den érintjük a’ hunnok, avarok és magyarok, há­rom atyafias nép, kijövetelét. A­ hunnok Japhet maradéki, kik a’ történet­írók szerint Kaukázusban laktak ’s onnan Mae­otis tava felé nyomultak, 376 körül jöttek Dá­ciába ’s azt elfoglalták, aztán kevéssel azután nyugotra nyomulván Jazygiát hódítván­ meg, vég­re 378-ban Pannonia nagy részét is elfoglalták. Onnan gyakran véres háborút vittek délre és nyu­gotra ’s a’ tartományokat feldúlták, kipusztitották ,s szinte egy századig uralkodtak, mig végre Atilla halála után, annak három fiai öszszevesz­­vén, a’ beszakadások, ’s villongások uralkodá­suknak végét szakasztották 's új honjokból ki­űzettek, kevesen Erdély keleti részeire vonván­­meg magukat, kiknek maradékai a’ mai szé­kelyek. Az írók e' hunnokat hunoknak, urgoknak és ugróknak is nevezik, sőt Evagrus szerint (láb. 3. Cap. 2.) hajdan massagetáknak is mondat­tak. A’ hunn nevezetet, kiknek nyelvében a’ zsidó nyelvnek számos nyomai találtatnak. Melánchton Filep, véleményünk szerint nem ok nélkül szár­maztatja a’ héber hhanah vagy hana szótól, mely annyit teszen, mint tábort jártatni, bizonyos hely­ben vagy sátrokban lakni, mivel a’ hunnok hihe­tőleg egy helyben laktak, midőn Scythia több népet állandó lakhely nélkül, mint szökevények szekereikkel, kocsijukkal ide 's tova barangoltak. Magyarul a’ „honn vagy hon” ma is hazát, lak­kot, a’ honnos, mitől a’ hunnus keveset külömböz, hon ülőt, hon lakót hazával bírót jelent. Az avarok másodszor jöttek­ ki keleti Ázsia­

Next