Hon és Külföld, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)
1848-01-02 / 1. szám
— 2 — —1———y- Idvezlem kegyelmes aszszony ez esztendőt. óh vajha szép élted még sokáig nyúlna,S enyhíthetnéd rajtunk a már oly nagyra nőtt ínséget, hogy bánat könnycseppje ne hullna! Idvezlek ’s virágim nymbusodba fonom. Óh vajha szebb fényre derülhetne napom! De fergeteg dúlja a’ lant ’s bán’ napjait. Arczát sötét bú, gond jellege aszalja. Nem enyhíti idő sem ész fájdalmait, Keblét a’ jövendők kétsége zavarja. Ne feledd, nagy lélek, a’ székely bárdot, ki Magas érdemidet hódolva tiszteli. A' nemes székely nemzet képe. Néhai Benkő Józsefnek e’ rövid, de dústartalmu lényegére nézt igen becses munkája deák ’s magyar nyelven is ki volt már adva, főként deákul két ízben ért nyomtatást, de mivel mindenik kiadás, főként a’ magyar, annyira megritkult, hogy példányát alig láthatni , úgy hiszszük főként székely olvasóinkra 's azokra nézt, kik ez eredetileg saját alkotmányu népet bővebben akarják ismerni, nem teszünk feleslegest, midőn Benkő szerint a székely nemzet képét öszszeszoritva megújítjuk é s lapjainkba igtatjuk. Az egész munka czime magyarul igy hangzik : Az erdélyi nemes székely nemzet legjobb históriákból, főként a’ honi törvényekből ’s országos végzésekből vagy országgyűlési törvényczikkekből lerajzolt históriai és politikai képe. Benkő József a’ harlemi tudós társaság tagja által. Székely nemzet képe. A székelyek eredete, neve, nevekedése. I-SO CZIKK. Erdélyt három, polgári joggal bíró főnemzet lakja, u. m. magyar, székely és szász, melyek közzül a’ két első legrégibb eredeti ős nép ; a’ szászok később törvények által vétettek fel a’ más két főnemzet közzé. A’ több kisebb nagyobb számú nemzedékek jövevényeknek tekintetnek ’s csak megszenvedett nevezet alatt jőnek elő. Az országgyűlésen vagy házasság által honfisodottak, úgy a’ megnemesitett nemtelenek is Erdély** ben magyar nemesi előnyökkel bírnak, mi a’ székelyetekénél nem alantibb. 11-dik CZIKK. A’ székely nemzet, bárha Erdély három főnemzetei közti második helyre tétetik, honi történetíróink tanúbizonysága szerint is Erdélyben legrégibb, mint hunnok ivadéka, mert a’ szászokat IIadik Geiza magyar király 1142-ben Saxoniából, de Flandriából is, sőt még más tartományokból is hozta bé ’s telepítette Erdélybe; a’ magyarok ázsiai Scythiából Kr. után 862-ben vagy kevéssel azután jöttek ki a’ hajdani lácziába, t. i. Moldovába, Erdélybe ’s a’ szomszéd tartományokba, onnan 889-ben Magyarországba ’s Tuhutum Erdélyt akkor foglalta el. Ellenben a’ székelyek mint hunn maradékok, 376 körűl azokkal jöttek bé ’s állították—fel itt a’ hunnok birodalmát, melynek bomlása után vonták magukat mostani lakhelyökre. A’ szászoknak II-dik Geiza alatti Erdélybe telepittetésöket II-dik András diplomája, mit a’ szászoknak 1224-ben adott, nyilván tanúsítja. A’ hunnok ’s igy a’ székelyek, valamint a’ magyarok ki jövetelét a byzánti írókon kivül csak nem minden európai történetírók, főként honi történetíróink világosan az írt időre teszik ; legvilágosabban pedig Pray György (in annalibus veterum Hunnorum et Hungarorum, item dissertationibus historico-criticis) bárha e’ tudós vizsga férfiú, mint alább megmutatjuk, a' székelyek eredetérőli véleményében nagyot hibázott is. A' mondandók könnyebb megélhetéséért, előre röviden érintjük a’ hunnok, avarok és magyarok, három atyafias nép, kijövetelét. A hunnok Japhet maradéki, kik a’ történetírók szerint Kaukázusban laktak ’s onnan Maeotis tava felé nyomultak, 376 körül jöttek Dáciába ’s azt elfoglalták, aztán kevéssel azután nyugotra nyomulván Jazygiát hódítván meg, végre 378-ban Pannonia nagy részét is elfoglalták. Onnan gyakran véres háborút vittek délre és nyugotra ’s a’ tartományokat feldúlták, kipusztitották ,s szinte egy századig uralkodtak, mig végre Atilla halála után, annak három fiai öszszeveszvén, a’ beszakadások, ’s villongások uralkodásuknak végét szakasztották 's új honjokból kiűzettek, kevesen Erdély keleti részeire vonvánmeg magukat, kiknek maradékai a’ mai székelyek. Az írók e' hunnokat hunoknak, urgoknak és ugróknak is nevezik, sőt Evagrus szerint (láb. 3. Cap. 2.) hajdan massagetáknak is mondattak. A’ hunn nevezetet, kiknek nyelvében a’ zsidó nyelvnek számos nyomai találtatnak. Melánchton Filep, véleményünk szerint nem ok nélkül származtatja a’ héber hhanah vagy hana szótól, mely annyit teszen, mint tábort jártatni, bizonyos helyben vagy sátrokban lakni, mivel a’ hunnok hihetőleg egy helyben laktak, midőn Scythia több népet állandó lakhely nélkül, mint szökevények szekereikkel, kocsijukkal ide 's tova barangoltak. Magyarul a’ „honn vagy hon” ma is hazát, lakkot, a’ honnos, mitől a’ hunnus keveset külömböz, hon ülőt, hon lakót hazával bírót jelent. Az avarok másodszor jöttek ki keleti Ázsia