Hon és Külföld, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)

1848-03-28 / 25. szám

HON ÉS KÜLFÖLD I§4§. 35-dik szám (Első félév,) Kolozsvár. Kedden martius 2§-ban 1848. Tartalom Suez ’s a’ Középtenger. A’ halott boszuja. Suez 's a’ Középtenger. (Folytatás.) Mindezekből nyilván megtetszik, miként tudja Oroszország saját hasznait a Törökbirodalomban fenntartani 5 kereskedési hasznait a’Turkmanyiaiban Persiával ’s Adrianopolban Törökországgal kötött politicai szerződéseivel a tartomány elszakadását illetőleg valóban szemei előtt tartotta, ellenben kereskedési szerződéseivel haszonra ’s politicai béfolyásra tett szert, mik nem keveset nyomók. E’ béfolyás kiterjed az ázsiai részre, hol a* török uralkodó faj, valamint az európai részre is, hol slávok bírnak túlnyomó súlylyal ’s a’ bogot Konstantzinápolyban csomózzák, hogy azt a’ végén csak meg kell rándítani, mihelyt idő ’s alkalom mutatkozik. Valamig Anglia ’s Francziaország együtt ha nem is szives, de jó egyetértésben voltak, e’ béfolyást valamenynyire gátolhatták most, midőn merőben ’s alaposan meghasonlottak, a’ veszély sokkal közelebb van, egy Anglia ’s Francziaország közti kiűtendő háború talán tüstént előidézhetné. E’ kinézés, ha más egyéb tekintetek e’ mellett egészen el is mellőztetvék, a’ kardot még egy ideig hüvelyében tarthatja, legyen, hogy Anglia azon előrelátásból, hogy mostani helyezetében az időhaladékkal veszteni kellene, kedve lenne előbb elkezdeni. Oroszország azonban nehány nem csekély lánczot tehet rá ’s azt bizonyosan meg is teendi, mivel egy közönséges háború magát Oroszországot is talán érezhető zavarba ejthetné. Azonban mint a’ fennebbiekbeli eredményt mindég szemünk előtt kell tartanunk, hogy Anglia a’ maga középtengerenn bel vezetőt azáltal Indiávali közlekedését Franczia- és Oroszország miatt veszélyeztetve látja ’s Oroszország készül a’ Középtenger keleti részeire béfolyását mindenhatóvá tenni ! Francziaország Anglia felett a’Középtenger nyugoti részén Észak-Afrikában egy hoszszu partvidék ’s a’ spanyolországgali szövetség által, mely előtte a’ Port-Mahon kapuit minden pillanatban felnyitná, az ellenségeskedő szellemnek a’ pyrenei félszigeteni nevelkedésével, mi mind határozottabban fordul Anglia ellen ’s az algíri legújabb történetek által midőn Abd-el- Kader oly állapotra jutott, hogy kéntelenittetvén vagy a’ marokkói császárnak hódolni, vagy a’ francziákhoz átmenni, magát az utolsóknak meg is adta , elhatározó fennsőséggel bír. Ez, a’ francziákra nézi több egy győzelemnél ’s ha a’ historia rendszerint többet emlikt olyant, mit erővel hajtnak végre, mint a’ mit okossággal háritnakel, úgy Abd-el-Kadernek e’ helyzetét, mi Francziaország túlbuzgó munkálkodása nélkül nem történt, béketűréssel ’s állhatatossággal folytatott rendszernek fogja ismerni, melynek nem sikerülése valóban a’ francziáknak is a’ legkomolyabb veszteséget okozta volna. Algír mult 1847-ben nagy nyugalomban volt, nagyobban, mint várni lehetett volna, részint a’ gyarmatosítás’s a’földnek más egyéb haszonvétele felőli értekeződések sűrűn folytak. Azonban az új hódítást nyugoton még mindég fekete felleg fenyegető, annak lehetősége, t. i. hogy Abd-el-Kader viszont megjelenend ’s hatalmasabban, mint annakelőtte. Történjék az, úgy minden gyarmatositási tervezetek fövényre valának építve, a’ háborúnak és mozgalomnak végtelen időszaka kezdődött volna. A’ Francziaország ’s Marokkó köztti szerződés szerint Abd-el-Kadernek a' birodalom belsejébe kellett volna távolittatnia, hogy a’ franczia birtok csendességét tovább ne háborgassa , de Abderrhaman a’ hitbajnokát nem meré arra kénszeriteni ’s a’ franczia kormány is e’ nehézségeket átlátva, azt nem igen sürgette. Midőn azonban Abd-el-Kader múlt 1847- ben a’ franczia birtokot újra megtámadta ’s bárha eleintén győzött is, utóbb veszteséggel kéntelenittetett viszszavonulni , akkor Abderrhaman merészebbé lett ’s nem személyesen ugyan, de a’ fellázasztott Deira által Abd-el-Kadernek veszteséget okoza, úgy hogy a’ múlt évben egy sereg arabs, mit Abd-el-Kader Algírból magához édesgetett, hogy a’ marokkói birodalomban független hatalmat alapítson, megint viszszament. Csak az Abd-el-Kader, bár győzelem nélküli, viszszatérése állitá helyre megint emberei bátorságát és emberei bizalmát, de most ő is világosan meggyőződik, hogy a’ francziák ellen többé 25