Honderü, 1843. július-december (1. évfolyam, 2/1-26. szám)

1843-10-21 / 16. szám

műveinek első kötete megjelent. Úgy szinte e szerző­ arczképe is közkézen forog. Mindkettő megérdemli a pártolást. Amaz különösen azért is, mert azon kívül, hogy az olvasóknak benne kedves olvasmány nyújtatik, a tiszta jövedelem egy az írónak fölállítandó emlékkőre van szánva. — Közkézen forog a ,Men­tor! második kötete is.—Sajtó alatt vannak: Bentham' má­sodik kötete. A kék könyvtár’ harmadik kötete, mellynek tartalma: Mytho­­logia, Fleury után Nagy Pétertől. Továbbá megjelenendő a­­Kisdedek’ szám­vetése’ második kiadása , valamint Magyary Lajos’. Erdélyi nemzeti fejedel­mek’ czimű munkája is második kiadást érend. Végre báró de Manx 22 képpel ékesített új kiadása is valahára már kikerült a sajtó alól. — Tehát az íróvilág szorgosan igyekszik az unalmas térszakra elég olvasni valót nyújtani az olvasóvilágnak. Óhajtnók, hogy a résztvevő, vagy helyesebben a könyvvevő buzgalom hasonló arányban álljon vele. Veress Endre: ZSIBÓ. B. Wesselényi Miklós (mond az Érd. híradó) nyolcz évi távollét után, oct.2 2-kán délutáni két órakor ide szerencsésen megér­kezett. Baráti s tisztelői, kik nem annyira lóárverésre , mint inkább a rég nem látott, de feledhetlen tulajdonos’ testi szemeikkeli látására szép szám­mal gyűltek egybe , örömkönyük s kitörő éljenzések közt fogadók a meg­­érkezőt. A vidám, s egyik szemek gyöngeségét kivéve, egésséges báró ur magyar szívesség, de legfőkép személyes jelenlétével fűszerezett ebéddel vendéglő meg látogatóit, kik két asztalnál mintegy 150-en lehettek. A ven­dégek­ nagyobb része Magyarhonba­ volt, mit a folytonos esőzés miatt Er­délyben jár­atlanná vált utaknak lehet tulajdonítni. A báró úr kevés ideig szándékozik Zsibón mulatni; innen Pestre s onnan ismét visszatöend, a telet zsibói uradalmában töltendő. Mi az árverés’ eredményét illeti: elada­tott 100 darab ló , összesen 28000 piton. A legdrágábbik mén 450 ara­nyon költ el. ------------------­ VIDÉKI FUTÁR. S. PATAK, oct.2­1. (Szépműegylet). A tavasz tízszer virult föl már, mióta az egyesület jó és rész napokban osztozva, kitartó türelemmel tartja fen magát anyaiskolánkban. Ez, mondhatnák, elhagyott és pártolat­lan , mint volt az édes honi nyelv, mellyet szeretni hüven és melegen, mellyet művelni és nemesbíteni legnagyobb jutalma s legédesb kötelessége az egyesületnek. E szép és fenséges czélját pedig költői, szépművészeti, nyelvtani és tudományos iratok által igyekszik megközelíteni. És tisztelt olvasóink! ha jelen állását , haladási szellemét és nemesebb irányát szem­­tanulag ismerni akarjátok iskolánknak, jöjetek el hozzánk egy közvizsgálatra, jelenjetek meg örömünnepén azon ifjaknak, kik lélekben és szívben egy szép czélra olvad­nak össze, mellyet ezek „szépműegylet“nek nevez­nek , és látni fogjátok az ipart, szorgalmat és ügyekezetet, a haladást, é­­letet és elevenséget, melly egybeöllött karokkal, egyesített lelki és testi erőkkel segítendi szép czéljához az intézetet. De mondok fenebb, hogy e társulat elhagyott és pártolatlan. Könyvtá­ra az egyesületnek csak a jóltevők­ szíves adakozásukból szaporodik s itt

Next