Honderü, 1847. június- december (5. évfolyam, 2/1-26. szám)

1847-10-19 / 16. szám

16. SZÁM. KEDD. OSZHÓ’ 19. 1847. r> í tek Jr Stk W a Ha Jh © ÉS MÉG VALAMI. (VÉGE.} llenben gyere velem ne­mes barátom, Szebenbe vagy Brassóba egy szur­kos kezű schuszterhez, vagy undorító szappa­noshoz ha tetszik, csinos­­emeletes házba vezetlek, mely felér jószágoddal, de mivel szorgalom lakik benne, bővebben kamatos mint a tiéd, ezt a tulajdonos szerzette munkája által, az első szobában fogad a gazda levett sapkával, ki 10­—12 legénye között maga sem henyél, még 2—3—4 szobákba vezet be, melyek kü­lönféle bútorokkal­­ellátvák, bennök több az ezüst, mint nálad a czin és réz, a házi nő, kit tán valaha vásárokon is láttál sátor előtt á­­rulni, csinosan öltözve rugonyos pamlagjával kínál meg. Te pöffeszkedel a nagyságos czí­­met hallva, ők pedig gúnymosolylyal kisérnek ki, mert 10 évekkel ezelőtt divatozó kabátod, nadrágod elárulják büszke rátartásoddal ta­kart szegénységedet. És ismétlem, miért e­­zen ellentét egy hazában ? mert amott a do­­logtalanság, a számvetés nélküli gazdálkodás, itt pedig a szorgalom és ügyekezet, jeles ta­pintattal párult életbölcseség tartják a vezér-­­ zászlót. Csak a hivatalkeresés egyedüli kiné­zése a vármegyei nemes ifjúnak; legyen a nemesnek bár hat fia, mindegyikre nézve a kitűzött czél iskolát végezni, cancelláriát jár­ni. Az apa csendes lélekkel van, mert gyer­meke iránti kötelességeit teljesítette ; az ifjú pedig mint készen cenzurázott megjel élni kellene, de a birtokból nem telik, ekkor te­hát hivatalt keresni indul, mert közeledik a tisztújitás, vérét atyafiát­­igyekszik hivatalá­ból kiejteni, hogy maga nyerhesse el; földje szalagnyi keskeny, azért szomszédjáért nyir­bálja ; marhái hitványak , tehát a szegényebb nemes vagy paraszt’gabonáján, füvén hizlal­­tatja meg; ha pedig hivatalra kap, igyekszik lépesedni, mert tudja, hogy egy két év múlva­­ is kieshetik stb. Ezen hanyag életrendszer, az alattomos ármánykodások tulajdon véreik ellen, vagy erőszakos kihágások elégtétel követés nélkül nincsenek elrejtve a szomszéd paraszt előtt, mert néha magunk dicsekszünk győzedel­­münkkel, megtanítják a parasztot nem csak egymás ellen áskálódni, de ez erélyes tiszt­viselő ellen is hamis tanukat szerezhetni, hogy hivatalából elmozdítódjék. Meg a falusi elöl­járót, hogy­ kelljen az egyévi bíróságot si­kerrel folytatni. A nemesi jószágot úgy kezelik, mint ez­előtt száz évekkel : minden okszerű javítást, erőkímélési tanácsot elutasít birtokosa, mert henye élete tiltja az elmét fárasztó gazdálko­dást; mert gyermeksége óta dologtalannak, élhetetlennek nevelte a szülői eltév­esztett i­­rány s a tanodái fonák szerkezet. Különben is az óriásként emelkedő fényűzés a hasznos­­.

Next