Honismeret, 1983 (11. évfolyam)
Dr. Morvay Péter: A X. Országos Honismereti Akadémia
Dr. Morvay Péter: A X. Országos Honismereti Akadémia 1. A honismereti akadémiák fontos „intézménye" jelentős jubileumához érkezett. Joggal beszélhetünk intézményről, hiszen mozgalmunk e „legfelsőbb szintű továbbképző alkalmai", mérföldkövei és útjelzői voltak a legutóbbi évtized (sőt az azt megelőző esztendők) mozgalmi fejlődésének, a honismereti munka egyre növekvő társadalmi elismertetésének. Ezeknek a találkozóknak rendeltetése, hogy helyzetjelentést adjanak mozgalmunk jelenlegi állásáról, eredményeiről és problémáiról, hogy szélesebb körben ismertté tegyék az arra érdemes jó helyi kezdeményezéseket, és hogy ezek által indíttatást és segítséget adjanak a továbblépésre, a megújulásra, azaz hogy egyaránt segítsék, őrizzék a folytonosságot és a szüntelen fejlődést a mozgalomban. A fentiekből következik, hogy az ismétlődő akadémiák programjának összeállításánál - ahogy ez az elmúlt találkozók esetében is történt - szem előtt kell tartani mozgalmunk különféle munkaágainak, kor és érdeklődés szerint különböző igényű rétegeinek szükségletét. Annál is inkább, mivel az akadémiák immár hagyományos egyhetes időtartama bőven ad erre lehetőséget. Az idei országos tanácskozás vendéglátója és színhelye ismét Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza volt, ahol az árnyas Sóstói erdőtől körülölelt Bessenyei György Tanárképző Főiskola üdítő környezete, 1982. július 12-től 18-ig - Arannyal szólva - ideális kirepítő fészkül szolgált a néha esős évszak jellegű kánikulai napok tanácskozásaihoz és kirándulásaihoz. A krónikás igazolva látja egykori álláspontját, amelyet az első, ugyancsak Nyíregyházán megrendezett Honismereti Akadémiát megelőző és követő baráti csatározásokon képviselt, nevezetesen, hogy az évenként ismétlődő akadémiák színhelye a továbbiakban ne az állandó házigazdai szerep vállalására törekvő megye és város legyen, hanem minden évben más-más megyében kerüljön sor e találkozók megrendezésére, ami lehetővé tenné (ma már elmondhatjuk, lehetővé tette), hogy e seregszemlék résztvevői megismerhessék az ország különböző vidékeinek értékeit és gondjait, valamint az ott folyó honismereti munkát, s hogy ugyanakkor a változó házigazda megyék is maradandó indíttatást kapjanak saját honismereti tevékenységük megerősítéséhez, megújításához. 2. Az akadémia programjának kialakítása, megszervezése az idei alkalommal is a Hazafias Népfront Országos Honismereti Munkabizottsága, a hagyományos fegyvertárs, a Népművelési Intézet, valamint a házigazdák, a Szabolcs-Szatmár megyei Népfront Bizottság és Megyei Városi Művelődési Központ, idejében megkezdett, összehangolt erőfeszítését, támogatását igényelte. A találkozó állandó résztvevőinek meghívását a Honismereti Bizottság, illetőleg a Népművelési Intézet kijelölt munkatársa végezte. A megyékből és a fővárosból 132 küldött volt jelen. Alkalmilag részt vettek a tanácskozáson a város és a környék honismereti munkásai, érdeklődői is - bár több, az előadók és felszólalók által is emlegetett kiváló honismereti munkás jelenlétét nélkülöznünk kellett, örvendetes volt a fiatalabb küldöttek erőteljesebb képviselete. Viszont, mintha kevesebb ismerős arcot láttunk volna a „törzsgárda" érdemes személyiségei közül. A korábbi akadémiáknak mindig voltak gondosan megválasztott, mozgalmunk adottságaihoz, időszerű szükségleteihez igazodó súlyponti témái. A legutóbbi Akadémia meghívóján kinyomtatott előadáscímekből kitűnik, hogy tervezői az agrárszociográfiát, a faluismeretet, ennek a mozgalmi életben elfoglalt szerepét, az ezzel kapcsolatos honismereti mozgalmi feladatok kijelölését, a megfelelő kutatási módszerek kimunkálását kívánták az Akadémia főtémájává tenni. Az 1974. évi, nyíregyháza-sóstói, „első" honismereti akadémiát megelőzően, a néprajzi-nyelvjárási gyűjtőmozgalmat szervező tudományos intézmények, a Népművelési Intézet, a Hazafias Népfront és a KISZ KB együttműködésével, két, középiskolai tanárok számára szervezett országos honismereti szakkörvezetői tanfolyam (1968: Balatonboglár, 1970: Keszthely) és ugyancsak Nyíregyháza-Sóstón - 1973-ban egy országos honismereti szakkörvezetői konferencia is lezajlott. (Vö.: Országos honismereti szakkörvezetői konferencia Nyíregyháza-Sóstón. Honismereti Híradó 1973. 3-4. sz. 28-40. és Morvay Péter: Az első országos honismereti nyári akadémia. Honismeret 1974. 6. sz. 7.) 2 Vö. Dobrossy István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. Miskolc, 1976.