Honismeret, 1983 (11. évfolyam)
KRÓNIKA - Tóth Emília: Szlovák nemzetiségi tájházak Magyarországon
Tótkomlós főutcáján található Békés megye harmadik szlovák nemzetiségi tájháza. Az első szobában elhelyezett mestergerenda tanúsága szerint a ház 1886-ban épült Bogár Mihályné Motyovszky Zsófia jóvoltából. A lakóház alaprajzi beosztása hagyományos: szoba konyha-kamra istálló. A tájház helyiségeinek berendezésénél azonban nem követték ezt az elvet, mert a kamrából és istállóból kiállítási helyiséget alakítottak ki, ahol a helyi népviselet legszebb darabjait és a Tótkomlósi Háziipari Szövetkezet legújabb termékeit láthatjuk. A tájház ékességei a falfestés, a gazdagon díszített festett bútorok, de az igen változatos szép szőttesekről sem szabad megfeledkeznünk. A két nyelven írott reprezentatív ismertetőfüzet borítóján festett láda motívumai csábítják a látogatót. E helyen kell megemlítenünk Tótkomlós másik nevezetességét: Koppány János múzeumot kitevő gyűjteményét, amely 1981. január 1-től a Tótkomlósi Nagyközségi Közös Tanács tulajdonában van. A gyűjtemény az eredeti néprajzi emlékek mellett sok helytörténeti dokumentumot is tartalmaz. Koppány János evangélikus lelkész több évtizedes, lelkes, hozzáértő munkáját tükrözi a sok értékes emlék, amelyet 1981. május 15-től az ifjúsági ház épületében helyeztek el. Ezzel egyidőben a Művelődési Központ felügyelete alá vonták a tájház és a Koppány-féle gyűjtemény gondozását. Kiskőrös a másik, hajdan jelentős középszlovák nyelvsziget, főleg nagyon szép népviseletével és tehetős lakóinak életszínvonalával tűnt ki. Ezt tükrözi a Szent István utca 23. szám alatt található tájház berendezése is. A jómódú paraszt család háza 1839-ben épült, több alkalommal átalakították, legutóbb a század elején. A berendezés a XX. század elejének lakáskultúráját tükrözi, amely szerves része a környező magyar népi kultúrának, de némely darabok díszítésmódja a szlovák etnikum sajátságait tükrözi. A tájházhoz tartozik még a porta udvarán elhelyezett nyári konyha és gémeskút. A néprajzi emlékeken kívül eredeti bőrkötéses, rézveretes tranoszciuszokat - szlovák nyelvű evangélikus imakönyveket - is találhatunk. A kiállítás értékét emeli, hogy a magyar feliratok mellett feltüntették a megfelelő szlovák nyelvjárási megnevezést is. A tájház vezetője kétnyelvű. A tájház létrehozásában nagy munkát végzett Dulai András tanár-könyvtáros, aki jelenleg is folytat helytörténeti kutatásokat, melynek eredményeit a Petőfi Sándor Városi-Járási Könyvtárban tekinthetik meg az érdeklődők. Petőfi szülővárosát sok turista keresi fel, így érthető, hogy a többi nevezetesség is számos látogatót kap. A nagytarcsai falumúzeum eredetileg nem parasztház volt, így elrendezése is eltér a Nagytarcsán található többi parasztháztól. Valamikor kisnemesi kúria, majd később a község tulajdonában levő népfőiskola volt, itt tartották a vallási összejöveteleket. A felszabadulás után iskola, óvoda működött benne. 1960-ban rendezték be helytörténeti múzeumnak, ahol helyet kaptak a honismereti és népművészeti emlékek, főleg az igen szép, gazdagon hímzett népviselet. Helyiségeit inkább Nagytarcsa, múzeumbelső