Honismeret, 1993 (21. évfolyam)
1993 / 5. szám - ÉVFORDULÓK - Száz éve született Szent-Györgyi Albert (Kálmán Gyula)
mosolygós arcú, rokonszenves tudósnak döntő része volt abban, hogy a két háború között fölfigyeltek külföldön is hazánk természettudományos eredményeire.Munkaszeretete, segítőkészsége, szerénysége, tiszta és igaz hazafisága nemzedékek szellemi példaképévé avatta őt. Hallgatóira, munkatársaira, barátaira és tisztelőire gyakorolt hatása a nemes értelemben vett szellemi erjesztő kovásszá érlelődött, amely máig hatóan sugárzott szét kulturális életünkben. A professzor és asszisztensei bent laktak az intézet épületében, így folyamatos kutatómunkát végezhettek. Ehhez teljesen új munkastílust honosított meg. A délelőtti fáradalmakat ebéd utáni közös kosármeccsel vezették le. Az udvaron levő pálya ilyenkor benépesült a munkatársakkal, s a professzor is rendszeresen „beszállt" a meccsekre. „Együtt él velünk nemcsak a laboratóriumokban, hanem az életben is. Minden délután 5 órakor félbeszakad a munka, a teasarokban gyűlünk össze és teázás közben beszélgetünk, mindenről, ami a nagyvilágban történik, a politika, az irodalom, a művészet eredményeiről" - emlékezik egy munkatársa. 11 Szinte oldalakon át lehetne sorolni, hogy a roppant kemény laboratóriumi munkán kívül mire terjedt még ki Szent-Györgyi figyelme: a sportolás mellett zeneesteket szervezett, farsangi és szilveszteri vidám mulatságokat rendezett, nem is beszélve a rendszeres színházba járásról. (Ő maga is élen járt a sportban: teniszezett, sízett, úszott, lovagolt, kerékpározott, vitorlázott, evezett, sőt még sportrepülői vizsgát is tett.) Szent-Györgyi Albert Szegedre kerülése után folytatta intenzív kísérleteit az aszkorbinsav (C-vitamin) előállítására. (1931 őszén tudósunk már bizonyos volt abban, hogy a kezdetben hexuronsavnak elkeresztelt aszkorbinsav azonos a C-vitaminnal. E végkövetkeztetés kimondásában szerepe volt az éppen Szegeden tartózkodó Svirbely amerikai vitaminspecialistának is. Már „csak" nagy mennyiségben kellett izolálni a vegyületet.) Ma már tudjuk, hogy a zöldpaprika csodálatos tárháza a C-vitaminnak. Csakhogy addig ezt senki sem sejtette. Szent-Györgyinek támadt az az ötlete, hogy vizsgálják meg a paprikát ily szempontból. A saját tervei szerint szerkesztett lepárlókészülékben pár hónap alatt 3 és fél kilogramm kristályos C-vitamint állítottak elő! Szegedről kristályos C-vitamint tartalmazó csomagocskák indultak útnak a világ minden tája felé, ahol a vitaminokkal foglalkoztak. Ugyanis Szent-Györgyi önzetlenül osztotta szét tudóstársai között, hogy fényt deríthessenek vegytani összetételére, szerkezetére. E világraszóló fölfedezés ismertté tette Szent-Györgyi Albert nevét szakmai berkekben. (Számos előadásra hívták meg, s évek múlva a legrangosabb nemzetközi elismerést, a Nobel-díjat is részben ezért kapta meg.) Az akkor éppen elmélyült válságban levő szegedi paprikaipart rendkívüli módon föllendítette a C-vitamin fölfedezése. Néhány esztendő alatt ötszörösére (200 vagonra) növekedett az exportja. A helyi konzervgyár Vitapric néven forgalomba hozott paprikasűrítménye elősegítette egy másik fölfedezés megszületését is. Ugyanis a gyermekklinikán és a belgyógyászati klinikán orvosi és gyógyszertani vizsgálatok kezdődtek az aszkorbinsaval az úgynevezett vérzéses betegségekkel kapcsolatban. Évtizedek múlva tudósunk így írta le tapasztalatait: „Amikor még csak nyers, de igen tömény aszkorbinsav-oldataim voltak, a kivonatokat kipróbáltuk Henoch purpurás betegeken... Hatottak. Amikor lett kristályos aszkorbinsavam, ismét kipróbáltuk, és még erősebb hatást vártunk. Semmit sem csinált. A nyers kivonat kétségkívül valamilyen egyéb anyagot is tartalmazott, az volt felelős a hatásért. Azt gondoltam, flavonok vicceltek meg. Elgondolásom helyesnek bizonyult. Paprikából izoláltam a flavonokat, és azok gyógyították a purpureát. Ezt az anyagcsoportot P-vitaminnak neveztem el". 12 A C- és P-vitamin izolálásán kívül Szent-Györgyi és kutatócsoportja (O. H. Warburg módszerét követve) az izomszövetek oxigénfelvételét vizsgálta. Arra a kérdésre szerették volna megtalálni a választ, hogy miként alakul át a tejsav a szervezetben szén-dioxiddá. A kísérletsorozat révén bizonyítást nyert, hogy szerves dikarbonsavak (fumársav, borostyánkősav, almasav stb.) fölerősítik a szövetlégzést, miközben katalikus módon viselkednek. Ez az alapvető 11 Közli Szabó T.-Zallár A.: Egy alkotó élet fénykora című cikksorozatában. Délmagyarország, 1986. május 22. 12 Szent-Györgyi Albert: Elveszetten a huszadik században. In: Válogatott tanulmányok. Gondolat Kiadó, 1983. 40. o.