Honismeret, 1996 (24. évfolyam)

HAGYOMÁNY - Angyal Béla: Gúta településtörténete

múlt század közepén országleírásában még Fényes Elek is kiemelte a Tihanyi család kertjét. Eltérés volt a két réteg lakáskultúrájában is: nemesi bútoroknak mondják a díványt, a jobbágycsaládoknak csak a lócára futotta. A régi Csépa is kisnemesi község volt. Közelmúltjának sok vonatkozása nemesi jogállásával függött össze. A két település, Ebeck és Csépa kultúrája között van néhány apró, ám nagyon lé­nyeges azonosság. Közülük most csak a kenyérsütéskor kitüremkedett rész ragancs nevét említem. Kétszázötven év nagy idő. A nagy időbeli és tárbeli távolság a származás emlékét elhalványította, elmosta. Ám nem volna fölösleges, ha a kései leszármazottak mindkét tájon, a tiszazugi Csépán és az Ipoly mentén is az elszakadt szálak újrasodrásán fára­doznának. Csépa és Ipolynyék például: Emberségben, magyarságban nagy haszna szám­azhatna belőle mindkét közösségnek. Barna Gábor A csallóközi Gúta hagyományaiból* Gúta településtörténete Gúta a Kisalföldön, a Kis-Duna és a Vág folyó öszefolyásánál fekszik, jelenleg több mint 11.000 lakost számláló település. Első okleveles említése 1268-ból származik Guta alakban, majd 1278-ban ismét eb­ben az alakban fordul elő. 1281-ben Gutha formában említi egy oklevél mely szerint a Szemere nemzetségbeli Bos comes fia Bertalan comes, öccse Iwanka beleegyezésével gútai földjét 2 halastóval az érsek földje között az érseknek adta. Ettől az időtől számít­va egészen a jobbágyfelszabadításig Gúta folyamatosan az esztergomi érsekség birto­ka.1 A Gúta helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév német eredetű, a Gut-Keled Árpádkori nemzetség nevéből.2 Egy 1497-ben kelt oklevélben Gútát már mint mezővárost (Oppidi Guttha) említik. Az oklevél szerint Thomas Amadeus de Ferrard esztergomi érseki helynök megállapít­ja, hogy az érsekséghez tartozó gútai polgárok szálláspénz címén 2 forintot, census (adó) címén pedig 88 forintot fizetnek két terminusban Szent György és Mihály ünne­pére.3 A mezővárosi kiváltságok közül meg kell említeni Lajos király 1525-ben kelt okleve­lét mely szerint Gúta lakói az egész országban mentesülnek a vámok, és harmincad fizetésétől a hidakon és szárazon egyaránt.4 1557-ben Ferdinánd magyar királytól kapják azt a kiváltságot, mely szerint a gútai lakosokat a város bíráján és tanácsán kívül senki nem ítélheti el, és jószágát le nem tartóztathatja.5 1725-ben Károly királytól négy országos vásár rendezésének jogát is elnyeri a városi Gúta fekvéséről el kell mondani, hogy a XVI. században még nem a mostani helyén, a csallóközi részen, hanem a Vág túlsó partján feküdt. Ezt ábrázolja Lázár deák 1528-ban keletkezett kéziratos térképe is. Ezt a területet ma a határban a Nagygúta helynév . A Magyar Néprajzi Társaság Önkéntes Gyűjtők Szakosztályán 1996. áprilisában elhang­zott előadások szerkesztett szövege. (Szerk.)­­ Györffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza. III. 419. 2 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 231., 249. 3 Másolata az Állami Járási Levéltárban, Komárom (Státny okresny, Komárno) ' Másolata az Állami Járási Levéltárban, Komárom (Státny okresny, Komárno) ' Másolata az Állami Járási Levéltárban, Komárom (Státny okresny, Komárno) '' Másolata az Állami Járási Levéltárban, Komárom (Státny okresny, Komárno) 45

Next