Honismeret, 1998 (26. évfolyam)

1998 / 3. szám - KRÓNIKA - Szigeti György nyolcvanéves (Bogdán Lajos)

megjelentetésüket. Van aminek megjelentetéséhez a város hozzájárult, és van melyet a város megjelentetett. 8. Külön kell megemlítenek az ún. nagyrendezvény­eket, melyek a városi koordinálással (Kováts Mihály napok), vagy városi szervezésben valósulnak meg (Nagykunsági Kulturális Napok). Ezek évente ismétlődnek és minden esetben helytörténeti vonatkozásuk van. Jeles évfordulóhoz kötődő nagyrendezvény volt a kunok betelepülésének 700 éves évfordulója, a redemptió 250 éves évfordulója. 9. A testvérvárosi kapcsolatokat is meg kell említenem. Az utóbbi időszakban lett testvér­városunk a moravica, a bácskai kirajzás során oda is települtek ki Karcagról kunok, és Mérke, a kun és kazah népek rokoni kapcsolatai alapján. A testvérvárosokkal tartott (város szinten koordinált) kapcsolat is számos lehetőséget ad. Szeretném hangsúlyozni, hogy igyekszünk mindig Nagykunságban gondolkodni. Ezt szolgálta a nagykun települések együttműködési megállapodása, amely szinte változatlanul él, immár több mint egy évtizede. A Nagykunságért díjat minden évben a polgármesterek döntése alapján kapja meg, aki mérhetően tett a Nagykunságért. Kiadványok megjelen­tetésében is van együttműködés (pl. A Jászkunság összefogása című tanulmánykötet). Korábbi munkánkra épül a Tourinform Iroda megnyitása. Említettem korábbi kezde­ményezéseinket, melyet az utóbbi években önálló munkaterületként végeztünk, kulturális turizmus címmel. A város is nagy figyelmet fordított az idegenforgalomra (mint gazdasági tényezőre is). Jelen voltunk az ...Utazás kiállításokon, kiadvánnyal és szóbeli meggyőzés eszközeivel igyekeztünk a sok külföldi utazást hirdető standok tövében felhívni a figyelmet egy történelmére és hagyományira büszke kisvárosra. Ez év januárjától az intézmény egyik telephelye a Tourinform Iroda, melynek feladata, hogy értékeinket közvetítse más területre és szervezze azokat az alkalmakat, amikor az idelátogatóknak be tudja mutatni mindazt, ami szerintünk fontos. Schermanné Kása Erzsébet Szigeti György nyolcvanéves Csongrád megye egyik leggazdagabb néprajzi, honismereti gyűjtő- és földolgozó munkát végző személyisége, Szigeti György, sokunknak Gyuri Bácsija, ez év nyarán tölti be nyolc­vanadik életévét. Az egykori Csanád megye egyik községében, Apátfalván paraszti családban született 1918. június 1-én. Az elemi iskola és a polgári elvégzése után Szegeden tanult tovább, mint a legtöbb tehetséges falusi gyerek, a Katolikus Tanítóképző Intézetben. Ebben az iskolában több jelentős pedagógus mellett az a Bálint Sándor is tanította, aki a magyar és a nemzetközi nép­rajztudomány egyik legjelentősebb személyisége volt, és számtalan tanítványával, falusi tanítók hosszú sorával, többek közt Szigeti Györggyel is megszerettette a néprajzot. Az oklevél megszerzése után 1939-ben több helyen volt orgonista, Szegeden, Makón, Cegléden. 1940-1944 között Méhiben és Erdődön - ma az előbbi Szlovákiában, az utóbbi Romániában van - tanít. A második világháború utolsó évében, 1944 nyarán tartalékos tisztként behívták katonának, 1945 tavaszán szovjet hadifogságba esett. 1947-ben tért haza szülőfalujába, ahol előbb tanító, majd később a tanárképző főiskola elvégzése után magyar­történelem-ének szakos tanár lett. 1966-ban Szegedre költözött, ekkor már Kiszomborban tanít, majd 1970-től nyugdíjazásáig, 1979-ig a Csongrád Megyei Továbbképzési és Mód­szertani Intézetben népművelőként az ének-zene, képzőművészet és a néprajz-honismeret szakterületek gondozója. Nyugdíjazása után, mivel leánya Budapesten él, Budapestre költözik. Jelenleg Halásztelken lakik. Bár már csaknem két évtizede elköltözött Csongrád megyéből, soha sem szakadt el szülőföldjétől, hazajár Apátfalvára, folytatja faluja helytörténetének, népi kultúrájának összegyűjtését, földolgozását. 92

Next