Honismeret, 2003 (31. évfolyam)
2003 / 6. szám - HAGYOMÁNY - A turulmadár, mint jelkép (Dukrét Géza)
HAGYOMÁNY 1 / A turulmadár, mint jelkép. A turulmadár legendája visszavisz minket népünk múltjába, az Árpád-nemzetség eredetéhez. Az „eredetmonda" több krónikásunk feljegyzései között szerepel. Anonymus, Béla király jegyzője a Gesta Hungarorum 3. fejezetében írja: „Emesének fia született, aki az Álmos nevet kapta. Isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert a teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakadt, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el." Kézai Simon, IV. László udvari jegyzője, 1283 körül A magyarok viselt dolgai című művében az Árpád-házat Attila hun király leszármazottjának tekinti. A 10. fejezetben írja: „Etele király címere, amelyet pajzsán viselt, egy madárhoz hasonlított - magyarul turul a neve fején koronával. Ezt a címert a hunok egészen Géza fejedelem idejéig, amíg közösen kormányozták magukat, mindig hordták a hadban." Tovább így ír: „Mármost ezen kapitányok közül a Turul nemzetbeli Árpád, Álmos fia, Előd unokája, Ugek dédunokája a többieknél gazdagabb volt és hada is erősebb, így hat hadával együtt ez az Árpád hatolt át először a rutén havasokon, és elsőként vert tábort az Ung folyó mellett." Egy, a XVI. századból származó szövegben, amely összegzi az ősi krónikák szövegét és a szájhagyományt, ez olvasható: „... Attila, magyar király halála után (...) a magyarok másodízben jöttek ki Szkítiából, ilyenképpen Ügek fia Előd, Szkítiában Eumed-beli lánytól fiat nemzett, kinek neve Álmos, azért, mivel anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak. Miután a somnumot, a mi nyelvünkön álomnak mondják és a születést álom jövendölte meg, ezért nevezték őt Álmosnak, ki Előd, ez Ügek, ez Ed, ez Csaba, ez Attila (...) fia volt (...), vagy azért hívták Álmosnak ami latinul annyit, mint szent mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők." Így született „Álmos vezér (...) akinek segítője a Szentlélek volt..." Krónikásaink ezt a történetet kisebb változásokkal írják le, s mivel Anonymus Álmos anyját meg is nevezi Emese - ezért nevezzük ezt a történetet Emese Álmának. Dúcz László: A közöttünk élő turulmadár című könyvében ezt írja: „Álmos és Árpád származása fontos számunkra, akikről krónikásaink úgy nyilatkoznak, hogy Attilától származnak. Viszont a Turul-legenda is teljesen egyértelműen a szkítákhoz, a hunokhoz és azokhoz az iráni pártusokhoz köti őket, akik eredetileg szkíták-hunok, csak a Káspi-tengert délről kerülték meg, bő ötszáz év alatt." Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Belső-Ázsia legtöbb népe ragadozó madárőstől származtatja magát, így a régi népek gondolatvilágából származó, a magasból lecsapó isteni eredetű, életet hozó madarat nyugodtan összehasonlíthatjuk a Szentlélekkel. A Turul-család nem a turulmadártól származik, nem is isteni eredetre vall, hanem a fogantatás szentesítését jelöli. A megtermékenyítés mindenképpen isteni szándékból ered. Népművészetünk jelrendszerében számos helyen feltűnik, ugyanígy az iparművészetben, a középkori fegyvereken, zászlókon, edényeken, serlegeken. A turulmadár szinte mindenhonnan felbukkan, ahol ezek a jelek alkotnak képet, hiszen Isten küldötte, aki az Úr akaratát továbbítja. De találkozhatunk vele egy- Elhangzott 2003. július 25-én Csornán, az Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtők XVIII. találkozóján (Szerk.) 2 Dümmert Dezsff: Az Árpádok nyomában. Bp., 1977.82. old. 3 Dúcz László: A közöttünk élő turulmadár. Lakitelek, 1993. 51