Honismeret, 2004 (32. évfolyam)

2004 / 1. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Hon- és népismeret a tiszakécskei általános iskolák helyi tanterveiben (Tajti Erzsébet)

2. A kerettantervnek az 5-8. évfolyam számára megjelölt céljai, feladatai közül ezt emeljük ki: „Az iskolának ebben a szakaszában is kiemelkedő feladata a nemzeti... és az etnikai ha­gyományok tudatosítása, az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulóknak nemzeti azonosságtudatát, képviseli az egymás mellett élő kü­lönböző kultúrák iránti igényt." Ezekben az osztályokban is valamennyi tantárgy alkalmat, lehetőséget kínál a honismereti nevelésre, s mint önálló stúdium is beléphet a hon- és népismeret. Néhány példát mutatok be arra, hogy a kerettanterv tantárgyi cél- és feladatrendszere, fejlesztési követelményei, tevé­kenységformái, tananyagának témakörei milyen lehetőséget nyújtanak helyi tantervünk szá­mára. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban „a fölkészítésnek elő kell segítenie.. .a saját régió, la­kóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők felfedezését a minden­napokban, a tárgyi és az emberi környezetben". Az 5. évfolyamon a kulturált nyelvi magatar­tás kialakításában a falusi (kisvárosi) emberek nagy hangsúlyt fektetnek a köszöntésre, a ked­ves udvariassági beszélgetésekre, s a jó kecskei példák bemutatása ösztönző hatású. A szö­vegalkotás gyakorlása során leíró fogalmazások készülnek helyi témákról (pl. A mi utcánk, Séta a tisza-parton), a szülőföld megismerését segíti elő a kiskunfélegyházi irodalmi kirándu­lás, s a beszélt nyelv fejlesztése közben utalás történik a tájnyelvi jellegzetességekre, kitérünk a helyi szólások, közmondások gyűjtésére, értelmezésére. A 6. osztályosok az önálló könyvtá­ri vizsgálódás keretében a településre vonatkozó újságközleményeket olvasnak el, beszélnek meg, a helyi tankönyvben találkoznak Nemcsik Endre ókécskei kántortanító verseivel, elját­szanak népszokás-elemeket, elemzik a tiszakécskei helynevek tartalmát, és írásmódját, megfi­gyelik a településrészek lélekszámának változásait. A 7. évfolyamon a közéleti kommuniká­ció helyzeteivel és műfajaival kezdenek ismerkedni, összeállítják a településsel foglalkozó könyvek, újságok jegyzékét, irodalmi barangoláson vesznek részt Nagykőrösön és Kecske­méten. A tanulók a 8. osztályban Tiszakécske nyelvjárását, tájszavait tanulmányozzák, megis­merkednek Móricz Zsigmond és Szabolcska Mihály helyi vonatkozású műveivel, a kortárs irodalomból pedig Lezsák Sándor, Tollas Tibor, Kovács István József, Buda Ferenc verseivel, a Forrás című megyei folyóirattal. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgyban követelmény, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből. Ennek érdekében az 5. évfolyamon ké­pet kapnak az őskor és a honfoglalás korának helyi régészeti leleteiről, a 6. osztályban vizsgál­ják Kécskének és környékének sorsát az Árpád-korban, a Hunyadiak korában, a hódoltság idején, tanulmányozzák a reformáció hatását, valamint a Rákóczi-szabadságharc éveinek he­lyi tükröződését. A 7. évfolyamon helytörténeti gyűjtő és feldolgozó részfeladatokat kapnak a tanulók, részben önálló, részben csoportmunka formájában. Különösen érdekes a XVIII. és XIX. század helyi históriája, Kécske újratelepülése, az 1848/49-es szabadságharc emléke, a dualizmus korának világa, és eljutnak az I. világháború helyi vonatkozásaihoz. A 8. évfolyam is kínál lehetőséget helytörténeti vizsgálódásra (pl. a II. világháború eseményei és kártételei, az 1956-os kécskei sortűz, a népesség alakulása, a közlekedés, postaszolgálat, hajózás fejlődé­se, a képviselőválasztások), illetve a jelen tényeinek rögzítésére megbeszélésére. A természetismeret tanítása során azt tartjuk szem előtt, hogy „a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében", „tudjon tájékozódni lakóhelyén és annak környékén". Az 5. évfolyamon terepgyakorlattal egybekötve ismerkednek meg a tele­pülést és környékét bemutató térképekkel, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet tiszakécskei te­rületével, a jellemző helyi növény és állatvilággal. A 6. évfolyam anyaga a Tisza, a Kunsági Nemzeti Park tanulmányozását teszi lehetővé. A biológia keretében az emberi szervezettel fog­lalkozva kitérünk a helyi gyógyítási módokra régen és ma, a népi orvoslás tapasztalataira. A kémia a 8. osztályban a környezetvédelem helyi problémáinak vizsgálatára ad alkalmat, a kör­nyék vizeinek laboratóriumi vizsgálatára kerülhet sor. A földünk és környezetünk megismerésének folyamatában is kihasználhatjuk a helyi lehető­ségeket a 7. és 8. évfolyamon, például a világ magyarságáról tanulva tanulmányozzuk a Lakitelki Népfőiskola Emigrációs gyűjteményét, illetve a kécskei utazóknak és emigránsok­nak a sorsát. Megismerkednek a tanulók a német testvérváros, Lübbecke, a csángó-magyar testvértelepülés, Gyimesfelsőfok jellemzőivel, a tiszakécskei és poznani fiatalok cserekapcso­lataival, a lakóhely természeti viszonyaival, idegenforgalmi látnivalóival.

Next