Honismeret, 2007 (35. évfolyam)
2007 / 3. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Cholnoky Jenő: Balaton
( ISKOLA ÉS HONISMERET ) Tanítómestereink Cholnoky Jenő: Balaton1 (Bevezetés) Ennek a könyvnek az a célja, hogy elmondjon a Balatonról olyan dolgokat, amiket jó tudni, főképpen két okból. Először is mert az ember ezeknek a tudnivalóknak hasznát veszi, ha a Balaton mellett tartózkodik, másodszor pedig azért, mert aki az itt elmondottakat tudja, az sokkal jobban tudja élvezni a Balaton gyönyörűségeit. Nem mondom azt, hogy amit itt leírtam, azt „illik tudni'' hazánk legnagyobb taváról. Mit tesz az, hogy „illik tudni"? Illik tudni olyant, hogy az igazi úriember nyilvános helyen nem veti le a kabátját, ha még olyan melege is van. Illik tudni, hogy a hölgyek nem szépek, ha „short"-ban, vagy fürdőruhában mászkálnak a rendes utcai forgalomban, mert ez olyan, mintha kivágott báli ruhában mennének a vásárcsarnokba. Én azt hiszem, hogy a nők a legjobban kivágott ruhában is megjelenhetnek igazán úri társaságban, ott, ahol az urak egyetlen förtelmes mellékgondolattal sem szentségtelenítik meg a Föld legnagyobb szépségének, a teremtés leggyönyörűbb alkotásának, a szép női testnek ízléses látványát. De az utcára vinni! Minden jampecben és csirkefogóban a legaljasabb gondolatokat és érzéseket támasztani: ez nem úri nőhöz illő. A fövenyfürdőben akkor van helyén az ilyen ruha, ha ott is diszkrét, úri társaság van együtt. „Magunk között" szabad pongyolának is lenni, de „odi profanum vulgus!" Ezt „illik tudni"! Illik tudni, hogy úriember nem eszik az utcán, még fagylaltot sem nyal. „Illik tudni" nekünk férfiaknak, hogy a villamoson a nőknek helyet kell adnunk, mert mi férfiak testalkatunknál fogva is sokkal szilárdabban állunk a lábunkon, mint a nők (honny soit qui mal y pense!2). Tudományos dolgok tudása nem az illik és nem illik kérdése. Rendkívül kedves, előkelő úri nőket ismerek, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy ki volt Horatius. Ezt a tudatlanságot nevetséges volna illetlenségnek tartani. Ha érettségizett, diplomás férfi nem tudja, az sem „illetlenség", hanem vagy feledékenység, vagy szellemi szegénység. Ez nagyobb baj, mint az illetlenség, mert az illetőről igen csúnya szegénységi bizonyítványt állít ki, de elvégre az illető lehet emellett igen művelt, kedves, úriember. Amit ebben a könyvben elmondunk a Balatonról, az minden művelt ember szemében érdekes lehet. Ez annyit jelent, hogy a művelt embert érdekli. Érdekli, mert maga is szokott gondolkozni a dolog felől. Miért kék, miért zöld egyszer a tó, miért van a déli parton kitűnő homokfürdő, az északin meg nincs, hanem van helyette rengeteg nádas. Igaz-e, hogy a tó szél nélkül is háborog? Igaz-e, hogy a fenekén források vannak? Igaz-e a rianás úgy, ahogy Jókai leírja? Miért jobb a Balaton mellett, mint a Genfi-tó partján stb. stb. Mindezek olyan kérdések, amiket a Balaton mellett pihenő úriemberek százszor is fölvetnek egymás közt, és mindig akad olyan, magát nagy tudósnak mutatni szerető magyarázó, aki fölényesen mondja el a legnagyobb szamárságokat, s mindig vannak, akik el is hiszik. Nem akar ez a könyv turistavezető lenni. Ilyen könyvünk van már a Balatonról, még pedig kitűnő. Itt csak az általános tudnivalókat, érdekességeket olvashatjuk s az olvasottak arra is valók, hogy az igazi Veszprémben született 1870. július 23-án Cholnoky Jenő földrajztudós, akadémikus, s 1950. július 5-én halt meg Budapesten. A veszprémi honismereti akadémián tisztelettel adózunk emlékének. Balaton című műve 1936-ban jelent meg, ebből idézünk most. (A Szerk.) 2 Francia mondás: Huncut, aki rosszra gondol. (A Szerk.) 3 Dr. Dornyay Béla és dr. Vigyázó János: Balaton és környéke. Részletes magyar útikalauzok. 7. sz. Bp 1934