Honismeret, 2009 (37. évfolyam)

2009 / 4. szám - TERMÉS - Hérics Márton ászári plébános (Gesztesi Tamás dr., Hegedűs Pál, Árvai Lajos dr., Gesztesi Imre)

A szemléltető és gyakorlati eszközök leltára 102 tételből, a Népkönyvtár 337 kötetből állt, mint ezt Kenyéri Kornélia kiváló feldolgozásából tudjuk.­ Az iskola lehetőséget adott különböző legény- és le­ányegyletek rendezvényeire is, „közösségi teret" nyújtott a falu szellemi fejlődéséhez. Hérics Márton jó pásztora volt a római katolikus híveinek. Mint kiváló prédikátort, 1891. augusztus 20-án meghívták a bécsi kapucinusok templomába az ünnepi beszéd megtartására,­ amin Ferenc József császár és király is jelen volt. (A szájhagyomány szerint a császár kezdeményezte az ászári pap meghí­vását, de ez eddig nem volt bizonyítható). A beszédnek nagy sikere volt, szövegét a győri egyházmegye nyomdája önálló Füzet formájában is megjelentette. A szerző Szent István király tulajdonságai közül az olyanokat emeli ki, mint a „békés haladás", a „zajtalan átalakulás", az „időtálló elvek". A XIX. század végét úgy jellemzi: „a találmányok terén és az anyagi világban való óriási haladás, elvei dolgában pedig a kereszténytelen irányhoz való meghátrálás, visszatérés". Az elsőt az egyház örömmel fogadja, támo­gatja. Ám megjelent az ész „kevélysége" is. De ez: „serkenti az embert arra, hogy az önző egyéniség ér­vényesüljön mindenütt, amennyire csak tud, ha mindjárt embertársain keresztül gázolva jut is célpont­jához". Eredmény: megzavart lelki egyensúly, társadalmi viharok lehetőségének megteremtése. Látno­ki szavak a XX. századra! A lendületes beszéd összefoglalja a kor politikai katolicizmusának alaptézi­seit. Mi a megoldás? Idézi XIII. Leó pápa akkor kiadott körlevelét „...egyedül a vallás képes a bajt gyö­kerestül eltávolítani, első­sorban a keresztény erkölcsöket kell helyreállítani". „ A keresztény valláson nyugszanak nemzeti intézményeink, királyaink esküje, alkotmányunk biztonsága, népünk erkölcse." De felhívja a figyelmet arra, hogy Szent István alkotásain sokat módosíthat „a haladó kor és a megvál­tozott néphelyzet". Látnoki szavakkal fejezi ki nyugtalanságát a jövőt illetően. „Európa már készül a társadalmi háborúk borzasztó órájára". Beszéde nagy hatást tett a hallgatóságra. Szövegét több helyen is megjelentették és ez is hozzájárult, hogy Hérics Márton nevét szájára kapta a hírnév. Több kisebb közlemény is öregbítette hírnevét. A„Lourdesi kegyhely rövid ismertetése" 1875-ben, majd a második kiadás 1890-ben jelent meg. Vallási, kulturális, botanikai közleményei láttak napvilá­got a Religio, a Jó Pásztor és az Isten igéje című lapokban. Sokat fordított, ezek közül kiemelendő a Rutter Arnold: „A növényvilág az istentisztelet szolgálatában, egyháziak és világiak számára" (Bp. 1884. magyarítással és saját tanulmányaival bővítette Hérics Márton). Fontosabb még: A növények magról való termesztése. Kézikönyv kertkedvelőknek, kertészek és magkereskedők számára. írta Jäger H. Fordították és a hazai viszonyokra alkalmazták Hérics Márton és Mauthner Ödön. Bp. 1890. E mű­vet állítólag évtizedekig használták tanárok és diákok a hazai mezőgazdasági akadémiákon. Mint látható, Hérics Márton biológiai (botanikai) érdeklődése jóval meghaladta a kor átlagát. Nem véletlen, hogy a híressé vált ászári Népkönyvtár állománya is jelentős arányban tartalmazott biológiai ismeretterjesztő műveket. Érdekes Kenyéri Kornélia kérdése, hogy e művek miért nem jelentek meg a könyvtár leltárában. Mivel ugyanez figyelhető meg Szilárd Gyula, az ászári szőlészet megteremtőjének nem kevésbé híres könyveivel kapcsolatban, azt kell gondolni, hogy a faluból származó műveket nem vették fel leltári állományba, noha feltehetőleg több példánnyal rendelkeztek ezekből. Sajnos a könyv­tár állományának összetétele csak a korabeli leltárok tanulmányozásával közelíthető meg, mivel a könyvek a II. világháború alatt megsemmisültek. Ászár a századfordulón jelentős kulturális, gazdasági fejlődésnek indult. Hérics plébános ekkor úgy érezte, hogy működésének új területén is próbálkozik. A péri polgárok felkérésére néppárti programmal indult az országgyűlési választásokon, de az idő rövidsége miatt sikert nem érhetett el. 1907-ben halálo­zás miatt megürült a kisbéri plébánia. A hat jelölt közül az illetékes kinevező miniszter, a győri püspök javaslatára Hérics Mártont választotta (1907).­ Itt is kivívta az egész környék nagyrabecsülését, de már csak rövid idő adatott neki, mert 1910. május 18.-án egy alkari gennyedésből kiinduló szepszisben meghalt. Pár nap múlva temették el, Kisbéren, a téglagyár melletti temetőben. Ászári hívei 1913-ban -csatlakozva a kisbéri hívekhez - felállították síremlékét.­ 2010-ben lesz Hérics Márton halálának 100. évfordulója. Ászár község méltón kívánja megünnepel­ni nagy jótevőjének emlékét. Gesztesi Tamás dr., Hegedűs Pál, Árvai Lajos dr., Gesztesi Imre , Kenyéri Kornélia: Az ászári Római Katolikus Iskola és könyvtára a századfordulón (1892-1902). 5 Egyházi beszéd. Bécs, 1891. augusztus 20. (Hérics Márton). Győr, Fischer és fia, 1891. 6 Kisbér és vidéke. 1907. 37. szám. 1907. 39. szám. 7 Kisbér és vidéke. 1913. 24. szám.

Next