Honismeret, 2009 (37. évfolyam)
2009 / 3. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - A helytörténet tanításáról, tanulásáról Orosháza példáján (Bárdos Zsuzsa)
Évente más és más iskola szervezésében, egy-egy korszakra, sajátosságra, személyiségre koncentrálva rendeznek városismereti vetélkedőt a harmadik újratelepülés hónapjában, áprilisban. Gondozatlan sírok, műemléki jellegű épületek, védelemre érdemes közterületek, szép kapuk, kerítések ápolása városvédő ifjúsági programok által főként a lakótelepi lakásokban nevelkedő tanítványainknak újszerű s nagy nevelő hatású. Sajátos terület a famatuzsálemek védelme, megörökítésük rajzzal, fotóval. Hasznos a sikeres kirándulások, túrák dokumentálása, ajánlása érdeklődőknek. A tanulmányutak, erdei iskolák, nyári táborok életre szóló élményt jelentenek diákjainknak. Kerékpártúrák szervezése ajánlható helytörténeti feladatokkal, először rövid távokra, majd tágabb körben. Cél lehet pl. a kiscsákói Geist-kastély, Nagymágocs, Tótkomlós, a kardoskúti természetvédelmi terület, különösképpen az ottani bemutatóterem hangsúlyával, a székkutasi falutörténeti gyűjtemény, a kondorosi csárda megtekintésével, majd Zomba. A Kakasszéki-ér és a Száraz-ér vonalát végigkövetve is hangsúlyozhatjuk a megyehatáron lévő jellegzetességeinket, lehetőségeinket. A közgyűjtemények látogatása sok lehetőséget kínál. A helyi Justh Zsigmond Könyvtár, a Szántó Kovács János Területi Múzeum, a Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény, a Városi Képtár, a Müller Miklós Terem, az Ilovszky Magánképtár, a Kútmúzeum mellett a Gyulai Levéltár anyagával való ismerkedés kínálkozik. Irányításunkon túl önműveléssel, szaktárgyi kutatómunkával, szómagyarázatokkal, interjúkkal, az összehasonlító elemzés módszereinek alkalmazásával később is hasznosítható gyakorlatra tehetnek szert a tanítványaink. Tudományos diákkörök működésével, dolgozatok és pályázatok készítésével kapcsán feladatunk a dolgozatok létrejötte után a gyűjtésen és nyilvánossá tételen túl fontos lehet a kiselőadások alkalmának biztosítása (felolvasás, bemutató) az orosházi újságok és a városi televízió bevonásával. A protestáns kollégiumokban már a XVII. században szokássá vált, hogy a professzorok, az egykori diákok a megjelent műveiket, kézirataikat az alma maternek ajándékozták. Fontos, hogy Orosháza valamennyi tanintézménye helyismereti dokumentumok gyűjtésével önálló iskolai alapkönyvtárat építsen ki. Az önkormányzat támogatásával a helyi és környékbeli múzeumok kiadványai ingyen juthatnának el az intézmények polcaira. A könyvtári ellátmányt nem terhelve kellene az iskoláknak más környékbeli művekhez hozzájutniuk. Ennek az alapkönyvtárnak a következő tematikából kellene fölépülnie: a településünk történetéről, természeti viszonyairól, jelenéről alapvető információkat tartalmazó, átfogó igényű kézikönyvek, helytörténeti szintézisek, útikönyvek, bibliográfiák, CD-ROM-ok, képes albumok, helytörténeti olvasókönyvek, didaktikus videofilmek, a településünkről írt szépirodalmi munkák, helyi folklórkincsünkből merítő gyűjtemények, az országos helyismereti-helytörténeti segédletek, melyek településünkről is tartalmaznak fontos információkat; Orosházához és a régióhoz kötődő alkotók munkái, településünk lokális jellegű periodikái (a múzeumi évkönyvektől a kalendáriumokon, a címtárakon át a helyi újságokig); a helyismereti, helytörténeti oktatás, kutatás, gyűjtés módszertani irodalma; iskolai rendezvények hang- és filmfelvételei, az iskolai rádió (televízió) műsorainak rögzítése; az iskola egykori és mai pedagógusairól, tanulóiról írott könyvek, cikkek, képek, hangzó anyagok, az iskola egykori és mai pedagógusainak, tanulóinak munkái; az iskola saját kiadványai: értesítők, évkönyvek, aprónyomtatványok (meghívók, plakátok), diáklapok. Nagy anyagmennyiséget, de hihetetlen kutatási alkalmat és számtalan szempontot kínálna a digitális archívum. Az érdeklődő diákok családjuknál, ismerőseiknél, majd házról-házra járva régi fotókat kölcsönöznének, azokat adatokkal ellátva beszkennelnék. A hagyományőrző napok pozitív hatása szinte felbecsülhetetlen. Az „Orosháza néprajza" című könyvből, idősebbek elbeszéléseiből egyaránt sok őrzendő, gyakorolható szokást tanulhatunk. A helyi lakodalmastól a keresztelőkön, a Gergely-járáson, a betyárkodáson, katonatoborzáson, a pünkösdölésen, a lucázáson, a betlehemezésen át a téltemető farsangolásig számtalan egész napos programot szervezhetünk. 7. A helytörténeti munka alappilléreit jelenti a néhány szívvel-lélekkel szervező pedagógus. Előrelépést jelentene, ha valamennyi tanintézményből legalább egy-egy tanár, a helytörténettel szívesen és saját indíttatásból foglalkozó azonos érdeklődésű pedagógus munkacsoportot alkothatna. Ők hosszú távú koncepciót és évenkénti helytörténeti programcsomagot dolgozhatnának ki, majd egymás munkáját ismerve és segítve összehangoltan segíthetnék a város számára is gyümölcsöző munkát. Számottevő gyermeki, ifjúsági érdeklődést, segítő családi hátteret gerjeszthetnek a lelkes pedagógusok modellértékű megnyilvánulásaikkal. Bárdos Zsuzsa