Honismeret, 2013 (41. évfolyam)

2013 / 6. szám - TERMÉS : AZ XLI. ORSZÁGOS HONISMERETI AKADÉMIA ELŐADÁSAI. 2. - Prohászka Péter: Adatok Szeghalom helyismeretéhez

ez állt fókuszában.32 A székesfehérvári egyházmegye azonban emellett különös figyelemmel fordult a szent király alakja felé is.33 1988 körül így érkezett el az 1988. Szent István halálának 950. évfordulója. De ekkorra már a kommunista ál­lamhatalom rohamléptekkel haladt a végzete felé. A lazulási t erjedési folyamat az államalapító király kultuszának ismételt térnyerésében is kitapintható volt. A budapesti - Szent István titulusú - bazilika majd 20 évig tartó felújítása 1983-ban kezdődött meg.34 1987. augusztus 20-án szentelte fel benne Paskai László prímás a Szent Jobb Kápolnát, így megvalósulhatott az ereklye állandó közszemlére téte­le. Az enyhülési folyamatba illeszkednek az 1988. évi Szent István ünnepségek is.35 Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága természetesen ismét elkészítette az állami ünnep­ségek ideológiai hátterének kottáját: ekkor már az államalapító király távlatos gondolkodása, európai­sága, Európához való csatlakozása volt a központi gondolat, valamint az idegenekkel szembeni türel­me... Mindez már a rendszerváltás ideológiai előszeleként is értelmezhető. Tartalmazza az állásfoglalás azonban azt is­­ és e tekintetben egy 1945 óta tartó kontinuitást észlelünk,új megemlékezés sikerének legfontosabb záloga, hogy hidat építsünk az istváni hagyaték, az új kenyér ünnepe és a népi állam alkot­mányeszméje között.”36 Az egyházi ünnepségek tekintetében látszólag az állam sokkal engedékenyebb volt, mint 1970/71- ben. Engedélyezték a Szent Jobb országjárását. Az érseki és a püspöki székhelyek számítottak volna célállomásnak, melyek mellé hamarosan Pannonhalma is felzárkózott. Az ereklye szállítására a Magyar Nemzeti Bank biztosított páncélautót.37 Valójában azonban továbbra sem történhetett szabadon min­den. Jól mutatja ezt, hogy a Szent Jobb országjárásának pécsi dátumát október 22-23-ról egy héttel ké­sőbbre kellett tolni.38 Mózessy Gergely Adatok Szeghalom helyismeretéhez. A XIX. század utolsó harmadában a Magyar Királyság területén sorra alakultak különféle régészeti egyletek, melyek fő tevékenységüknek tekintették környékük régészeti emlékeinek felkutatását, doku­mentálását és gyűjtemények létrehozását. E társulatok létrejöttére komoly hatással volt az 1876 szep­temberében Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezésre került VIII. Nemzetközi Ősré­­gészeti és Embertani Kongresszus. A szervezési munkák során ugyanis Römer Flóris a Kárpát-medence különféle vidékein élő és a régészet, műemlékek és honismeretük után érdeklődő embereket sikerrel szólított meg, akik gyűjteményeiket, megfigyeléseiket és ismereteiket a kongresszus szolgálatába állí­tották.1 2 Rómer a lelkesedést kihasználva törekedett arra, hogy a vele kapcsolatban álló személyek egy­letekbe szerveződjenek, és szervezett formában folyjon a vidéki régészeti kutatómunka, melynek szak­mai felügyeletét a Nemzeti Múzeum munkatársai látták volna el. A sorra születő egyletek, múzeumok nagy része azonban alig néhány évig működött, azonban voltak köztük olyanok is, melyek alapját adták a később állami fenntartásba vett városi, vármegyei múzeumoknak. A gazdasági fejlődés és a társadal­ 32 Vö.: SzfvPL - Litterae Encyclicae. Idegen egyházmegyés körlevelek, 1983.; Aperiteportás redemptori. II. Já­nos Pál pápa a Megváltás 1950. évfordulója alkalmából rendkívüli szentévet hirdető apostoli bullája. Bp., 1983. 33 SzfvPL - No.7248A- 34/1983; Litterae Encyclicae 1983/1. 2-4., VI. 29. 34 MNLOL-XIX- A-21 -d-0013/1983; MNLOL-XIX- A-21 -d-0013­ 2/1985. 35 Tömör összegzését lásd Mészáros István: ...Kimaradt tananyag... A diktatúra és az egyház 1975-1990. III.C. Bp., 1995. 38-44. 36 MNL OL - XIX - A - 21 - a - K-13a-7e/1987. 13. ill. 29. 37 A nyíregyházi görögkatolikus püspöki székhely helyett végül Máriapócs kegyhelye fogadta az ereklyét. Vö.: Mészáros i. m. (1995) 43. 38 MNL OL - M - KS - 288-41 /499. i. e. 100-101. 1 A tanulmány megírását a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíja tette lehetővé. 2 Prohászka Péter: A budapesti VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszus (1876) levelezése, mint honismeretünk kiaknázatlan forrása. Honismeret 40 (2012) 4. szám. 26-30. 50

Next