Honismeret, 2013 (41. évfolyam)
2013 / 6. szám - TERMÉS : AZ XLI. ORSZÁGOS HONISMERETI AKADÉMIA ELŐADÁSAI. 2. - Prohászka Péter: Adatok Szeghalom helyismeretéhez
ez állt fókuszában.32 A székesfehérvári egyházmegye azonban emellett különös figyelemmel fordult a szent király alakja felé is.33 1988 körül így érkezett el az 1988. Szent István halálának 950. évfordulója. De ekkorra már a kommunista államhatalom rohamléptekkel haladt a végzete felé. A lazulási t erjedési folyamat az államalapító király kultuszának ismételt térnyerésében is kitapintható volt. A budapesti - Szent István titulusú - bazilika majd 20 évig tartó felújítása 1983-ban kezdődött meg.34 1987. augusztus 20-án szentelte fel benne Paskai László prímás a Szent Jobb Kápolnát, így megvalósulhatott az ereklye állandó közszemlére tétele. Az enyhülési folyamatba illeszkednek az 1988. évi Szent István ünnepségek is.35 Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága természetesen ismét elkészítette az állami ünnepségek ideológiai hátterének kottáját: ekkor már az államalapító király távlatos gondolkodása, európaisága, Európához való csatlakozása volt a központi gondolat, valamint az idegenekkel szembeni türelme... Mindez már a rendszerváltás ideológiai előszeleként is értelmezhető. Tartalmazza az állásfoglalás azonban azt is és e tekintetben egy 1945 óta tartó kontinuitást észlelünk,új megemlékezés sikerének legfontosabb záloga, hogy hidat építsünk az istváni hagyaték, az új kenyér ünnepe és a népi állam alkotmányeszméje között.”36 Az egyházi ünnepségek tekintetében látszólag az állam sokkal engedékenyebb volt, mint 1970/71- ben. Engedélyezték a Szent Jobb országjárását. Az érseki és a püspöki székhelyek számítottak volna célállomásnak, melyek mellé hamarosan Pannonhalma is felzárkózott. Az ereklye szállítására a Magyar Nemzeti Bank biztosított páncélautót.37 Valójában azonban továbbra sem történhetett szabadon minden. Jól mutatja ezt, hogy a Szent Jobb országjárásának pécsi dátumát október 22-23-ról egy héttel későbbre kellett tolni.38 Mózessy Gergely Adatok Szeghalom helyismeretéhez. A XIX. század utolsó harmadában a Magyar Királyság területén sorra alakultak különféle régészeti egyletek, melyek fő tevékenységüknek tekintették környékük régészeti emlékeinek felkutatását, dokumentálását és gyűjtemények létrehozását. E társulatok létrejöttére komoly hatással volt az 1876 szeptemberében Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezésre került VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszus. A szervezési munkák során ugyanis Römer Flóris a Kárpát-medence különféle vidékein élő és a régészet, műemlékek és honismeretük után érdeklődő embereket sikerrel szólított meg, akik gyűjteményeiket, megfigyeléseiket és ismereteiket a kongresszus szolgálatába állították.1 2 Rómer a lelkesedést kihasználva törekedett arra, hogy a vele kapcsolatban álló személyek egyletekbe szerveződjenek, és szervezett formában folyjon a vidéki régészeti kutatómunka, melynek szakmai felügyeletét a Nemzeti Múzeum munkatársai látták volna el. A sorra születő egyletek, múzeumok nagy része azonban alig néhány évig működött, azonban voltak köztük olyanok is, melyek alapját adták a később állami fenntartásba vett városi, vármegyei múzeumoknak. A gazdasági fejlődés és a társadal 32 Vö.: SzfvPL - Litterae Encyclicae. Idegen egyházmegyés körlevelek, 1983.; Aperiteportás redemptori. II. János Pál pápa a Megváltás 1950. évfordulója alkalmából rendkívüli szentévet hirdető apostoli bullája. Bp., 1983. 33 SzfvPL - No.7248A- 34/1983; Litterae Encyclicae 1983/1. 2-4., VI. 29. 34 MNLOL-XIX- A-21 -d-0013/1983; MNLOL-XIX- A-21 -d-0013 2/1985. 35 Tömör összegzését lásd Mészáros István: ...Kimaradt tananyag... A diktatúra és az egyház 1975-1990. III.C. Bp., 1995. 38-44. 36 MNL OL - XIX - A - 21 - a - K-13a-7e/1987. 13. ill. 29. 37 A nyíregyházi görögkatolikus püspöki székhely helyett végül Máriapócs kegyhelye fogadta az ereklyét. Vö.: Mészáros i. m. (1995) 43. 38 MNL OL - M - KS - 288-41 /499. i. e. 100-101. 1 A tanulmány megírását a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíja tette lehetővé. 2 Prohászka Péter: A budapesti VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszus (1876) levelezése, mint honismeretünk kiaknázatlan forrása. Honismeret 40 (2012) 4. szám. 26-30. 50