Honismeret, 2013 (41. évfolyam)
2013 / 6. szám - TERMÉS : AZ XLI. ORSZÁGOS HONISMERETI AKADÉMIA ELŐADÁSAI. 2. - Prohászka Péter: Adatok Szeghalom helyismeretéhez
mi változások hatására azonban a későbbiekben is alakultak, jöttek létre régészeti egyletek, társulatok vidéken az első világháború kitöréséig, melynek visszatérő és jellemző eleme volt, hogy általában egy vagy néhány lelkes és elkötelezett személy hatására szerveződtek meg, melyben ugyan a település szellemi és gazdasági elitje képviselve volt, azonban a tényleges munkát mindössze néhányan végezték. Ezek a lelkes emberek igyekeztek környékük különféle korú emlékeinek feltárására, régészeti és néprajzi gyűjtemények létrehozására, amelyek a történelmi és régészeti kutatás nagy kárára szétszóródtak vagy elvesztek. Egyes esetekben feljegyzéseik, jelentéseik az országos hivatalok, múzeumok adattáraiban fennmaradtak és fontos adatokat kínálnak egy-egy település, vidék honismeretéhez. Ezek sorába tartozik az itt közlésre kerülő jelentése Szeghalmi Gyulának, aki a már említett lelkes vidéki amatőrök sorába tartozott.3 1876. május 1-én Szegeden, a lengyel származású könyvkereskedő Sennovitz Adolf fiaként született, nevét csak 1903-ban magyarosította Szeghalmira. A tanító és tanárképzőt végzett fiatalember 1902-ben került tanítónak a szeghalmi elemi iskolába, ahol a kor szokásának megfelelően tevékenyen részt vett a kulturális és társadalmi életben. A régészet mellett a néprajzi emlékanyag dokumentálásával és gyűjtésével is foglalkozott, ám igazi szenvedélye a fényképezés volt. Az I. világháborúban haditudósító, majd a Tanácsköztársaság alatt vállalt szerepe miatt mellőzik. 1939-ben Gyomára költözött, ahol egészen 1944-ig élt. A II. világháború alatt gyűjteménye súlyos károkat szenvedett. Békés megyét elhagyva lányához költözött Tatabányára, ahol a Bányászati Múzeum egyik megalapítója, majd igazgatója. 1963-ban Budapesten hunyt el. Szeghalminak az itt közlésre kerülő beszámolója a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának iratanyagában található. Ezt, valamint a Szeghalomvidéki Régészeti és Közművelődési Társulat megalakulásával és a leendő ásatásaikkal kapcsolatos levelét Hampel Józsefhez, a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtár vezetőjéhez intézte.6 Az 1906. szeptember 2-án kelt levélben a következőket írta „... társulat fő czélja az alföldi halmok, őstelepek, sírok föltárása leend.” Itt került felsorolásra a Társulat tisztikara és választmánya, , melyben a helyi politikai és kulturális elit vállalt szerepet. Az aktában található másik, 1906. augusztus 15-én kelt levelében Szeghalom környékének történetéről és régészeti emlékeiről értekezik, amely egy igen fontos és mindeddig felhasználatlan forrása a település kutatásának. * * * Nagyságos Hampel József úrnak A N. M. érem és régiségtárának igazgatója Bpest Örömmel jelentem, hogy egy régészeti és közművelődési társulat létesítését czélzó törekvéseinket siker koronázta, amennyiben f. hó 12.-ére hirdetett gyűlésünkön úgy a helyi, valamint a vidéki intelligencia tömegesebb részvétele mellett kimondattuk a „ Szeghalomvidéki Régészeti és Közművelődési Társaság ’’ megalakulását. 3 Szeghalmi Gyula tevékenységét az esetleges pontatlanságokat hangsúlyozva említi a Magyarország Régészeti Topográfiájának Békés megyei kötete (MRT 6) Ecsedy István - Kovács László - Maráz Borbála - Torma István: Békés megye régészeti topográfiája IV/1. A Szeghalmi járás. Magyarország Régészeti Topográfiája 6. Bp. 1982. 7. 4 Életrajzához ld.: Kis Mária: Szeghalmi Gyula emlékezete. Sárréti füzetek I. Szeghalom, 1973. és Nagy László András: Szeghalmi Gyula. In: Bodó Sándor - Viga Gyula (szerk.): Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. 832-833. 5 Magyar Nemzeti Múzeum Adattár Érem- és Régiségtár 407/1906. 6 Kovács Tibor: Hampel József. In: Bodó Sándor - Viga Gyula (szerk.): Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002.351-352. 7 Magyar Nemzeti Múzeum Adattár Érem- és Régiségtár 407/1906. A Társulat megalakulásáról a helyi sajtó is beszámolt. A Szeghalom-Vidéki Régészeti Közművelődési Társulat. Szeghalom Vidéki Hírlap 7 (1906) augusztus 26. 32. szám 3. 8 Tisztikara: Elnök: Csánki Benjámin, alelnök: dr. Grósz Arnold, múzeumi őr: Szeghalmi Gyula, jegyző: Koppányi Lajos, ügyész: dr. Grósz Mátyás, ellenőr: Duffek Kálmán, pénztárnok: dr. Csákly László. Igazgató választmány: Szabó Sándor róm. kath. lelkész, dr. Kovács Lajos kir. járásbíró, Péter András nagybirtokos, Csánki Jenő főszolgabíró, Nyitrai István nagybirtokos, dr. Pap József takarékpénztári vezérigazgató, Nagy Sándor bíró, dr. Csák István orvos, dr. Bettin Pál ügyvéd, Kovács Gyula főjegyző, Horgosi Kárász István nagybirtokos, k. kamarás, Kininger Ferencz jószágigazgató. Az társulatnak azonban voltak vidéki tagjai is, így Vésztőn Tardi Lajos főjegyző, Csák Aladár református lelkész, Körösladányban Tóth József református lelkész és Türk József takarékpénztári pénztárnok. Füzesgyarmaton dr. Sass Vilmos orvos és Nagy János igazgató tanító, Gyomán Koncsek József ipariskolai igazgató tanító és Házy Imre főjegyző.