Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 3. szám - TERMÉS - D. Rácz Magdolna: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelentősebb nemesi írói

sógora, Mednyánszky László közvetítésével Justh Zsigmonddal, aki ettől kezdve legfőbb pártfogója lett. Állandó levelezésben álltak, többször személyesen is találkoztak, s Justh buzdítására adta ki 1890-ben, 35 éves korában első kötetét. Ettől kezdve­­ mintha csak pótol­ni akarta volna az elmulasztottakat­­ egészen az első világháborúig, sűrű egymásutánban láttak napvilágot verseskönyvei és regényei. 1910-ben a Petőfi Társaság is tagjai sorába választotta. A Nyugat indulásával kezdődő irodalmi megújulás azonban már alig vett róla tudomást. A két világháború közötti idő­ben egyre elszigeteltebben élt anarcsi magá­nyában. Művei: Nyírfalombok, 1890; Haffa, 1891; Újabb költemények, 1892; Maya, 1893; Fehér dalok, 1894; A virradat dalai, 1896; Pókhálók, 1896; Donna Juanna, 1897; La migration de Vame, 1898; Kakukkfüvek, 1901; Opálok, 1903; Két arany hajszál, 1908; Az erdő hangja, 1914; A magyar nép nótás könyve, 1943; Boszorkány­dalok, 1974.4 GRÓF DESSEWFFY JÓZSEF (Krivány, 1771. február 13.-Pest, 1843. május 2.) Czóbel Minka „Egy szomorú nóta” című versének kézirata (Jósa András Múzeum, Irodalmi Gyűjtemény) Szabolcsi főúri családból származott. Birtokaik Büdszentmihályon és Királytelken terül­tek el. Középiskolai tanulmányait Kassán, az egyetemet Pesten végezte. 1795-ben részt vett a Na­póleon elleni háborúban. Szoros barátság fűzte Kazinczyhoz, akivel állandó levelezésben állt. Az 1815-ben klasszicista stílusban épített szentmihályi kastélya a kor szellemi életének egyik központja volt. A hatalmas parkkal körülvett épületben sokan vendégeskedtek, töb­bek között Kazinczy is több alkalommal. Látogatásainak emlékét őrzi Szent Mihály című epigrammája, amelyben Dessewffy József és felesége, Sztáray Eleonóra érdemeit emelte ki. Dessewffy József aktív szerepet játszott a Magyar Tudományos Akadémia megalapítá­sában, s Kassán folyóiratot indított Felső Magyar Országi Minerva címmel. Elsők között szállt síkra a sajtószabadság védelmében (Über Pressenfreiheit und Bücherzensur. Leipzig, 1831). Dessewffy József elsősorban politikus volt, de költeményeket, útirajzokat és publiciszti­kai műveket is írt. Utolsó éveiben szembekerült Széchenyi reformeszméivel és a reformkor fiataljainak irodalmi törekvéseivel is. Művei: Bártfai levelek. Sárospatak, 1818; Dessewffy József gr. irodalmi hagyományai, 1860; Gr. Dessewffy József munkái, 1888.5 4 Bővebben lásd: Katona Béla 1996. i. m. 8-10. 5 Bővebben lásd: Katona Béla 1996. i. m. 233.

Next