Honművész, 1833. július-szeptember (1. évfolyam, 27-52. szám)

1833-09-19 / 49. szám

HONMŰVÉSZ. pesten Csütörtökön September 19ken 1833. I. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. Arab teve. Az E d i n g­b­u r­g h Review következő uj észrevé­teleket közöl az arab teve felől: „Arábiában a’ lő csak pom­parintatásra, ’s tulajdonképpeni haszonra csak háborúban szolgál. Az Arabnak valódi kalauza, azon állat, m­elly vele munkájában ’s viszontagságiban osztozik, csak a teve szokott lenni. Úgy látszik , hogy ezen megbecsül­­hetlen állatnak szülőföldje Nedsched vidéke, mellyen leg­inkább beduin törzsök nemzetségek laknak, ’s azt tevék anyjának hívják. A’tevének ama különös tulajdonsága, hogy szomjúságot sokáig tűrhet, egészen alkal­massá teszi szülőföldjén tenyészendő életére. Egyptom­ban, hol Nílus vizében naponkint csillapíthatja szom­ját, nem képes egy napnál tovább viz nélkül ellenni. Anatolia ró­­nájin, mellyek igen magasan fekszenek ugyan, de azért többnyire vizök meglehetősen van, két napig szomjazhatik, holott Arábiában közönségesen négy napig lehet­ el itatás nélkül. Az Egyptomot Senaartól elválasztó nagy pusztán a’ tevének 9 napig kell szomjúságát tűrni, még­ is a’ karavá­nokat vivő tevéknek nagyobb része egésségesen ér­ el ren­deltetése helyére. Erre nézve Burkhardt utazó megczáfolja ama köz véleményt, hogy a’ teve gyakran azon nagy víz­mennyiség miatt vesz­ el, mellyet gyomrába szívott,’s magá­nak mintegy szükség esetére tett­ el. Mert éppen ellenkező­leg az illyen mennyiség soha se szokott igen nagy lenni benne. Ellenben úgy látszik, hogy a’ tevének hátpapja­ ill. viztár gyanánt szolgál neki, mellyből azután élődik, vagy mint az Arabok mondják, mellyből hosszú utazás alatt táp­­lálatot szí. Csak ugyan a’ púp, mihelyt ezen állat kíván­ságát egészen kielégítő élelmet vett magába, jól kitömött pyramis formán emelkedik­ fel. De a’ pusztában ezen dom­­borodás annyira meglapul, hogy végre alig látható, ’s ak­kor a’ szegény állat olly erőtlen, hogy tovább menni, nyu­godalom ’s élelem nélkül ellenni képtelen.

Next