Honművész, 1833. július-szeptember (1. évfolyam, 27-52. szám)
1833-09-26 / 51. szám
51. HONMŰVÉSZ. pesten Csütörtökön September 26-án 1833. I. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. Nagy veres fenyő. Az Edinburgh new philosoph Journal 1831-ki 22-ik számban nevezeteség gyanánt említi ama veres fenyőnek magoságát, mellyet azon esztendei Májusban Wassington mellett Northumberlandban vágtakle. A’ fa magosága 88 lábnyi, törzsöké aljánál körűlete 8 láb 4 hüvelyk , 70 lábnyi magoságra pedig 2 láb 4 hüvelyk volt, korosága mintegy 80 esztendőre mehetett. Erre Dingier polyt. Journaljában (1832. Febr.) olly észrevétel tetetik, hogy a’ német országiak illy nagyságon semmi különöst nem látnak, mivel nálok a’hegyes vidékekben gyakorta találnak olly veres fenyőfát, melly amazt mind magaságára, mind vastagsági kerületére nézve felülhaladja. Földsarki növények Északamerikában. Richardson Doctor, ki Franklin kapitánynak felfedezési utazása közben Amerikában a’ földsarki tenger (Polarmeer) partján kísérője volt, azon vidéken tenyésző növény ország (Pflanzenreich) felől tett észrevételeit közre bocsátotta. Richardson a’ Mackenzie, és Coppermine folyamok torkolatja között 170 féle növényt gyűjtött öszve, mi a’ délfelé 15 foknyira alább talált tenyészetnek (vegetatio) hatod részét teszi. A’ fűnemek, sások, kákák az ottani növényországnak hatod részét képzik; de a’ két első faj nagyobb részt foglal el, mint a’ többi növényeknek egyéb száma. A’ keresztnövények is (Kreutzpflanzen) a’ tenyészet hatod részét alkotják, valamint a’ Syngenesek. Fák és bokor csemeték közül azon földsarki vidéken következők találtattak: „A’közönséges borókafenyő (Wachholder), három féle fűz, nyír , eger, szederfa, ’s a’ ribizkének valamelly neme az arbutus uva ursi, a’ ledum palustre, Rhododendron lapponicum, vaccinium uliginosum, empetrum nigrum. A’ rumex digynus nagyon közönséges; azt a’ belföldiek úgy eszik, mint a’ polygonum ymvparum-nak gyökereit, és az astraga-