Honművész, 1834. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)
1834-01-16 / 5. szám
K I?I£^1113SÍÍ csütörtökön januarius 16-án 1834. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. Legnagyobb fa. Kétségkívül a’világnak legnagyobb faji közé tartozik az Aethna hegyén álló — Castagno de’ cento cavalli (száz lovagok gesztenye fája). Régi monda, hogy Johanna, Aragónia királynéja, spanyol országból Nápolyba utaztakor Siciliában kikötvén Aethna hegyét meg akará látni; de itt fergetegtől meglepetve e* fa alatt talált menedéket 100 lovagjaival együtt. Ha mindjárt e’ monda nem egészen igaz is, képzelni lehet még is, milly tömérdek körületű lehet a’ fa. Első tekintetre azt gondolná az ember, hogy öt nagyobb ’s két kisebb , tehát 7 törzsökből áll; de minthogy kéreg és ágak csak a' külső részen találtathatok, kétségen túl vagyon, hogy a’fő törzsök csak egy, és hét felé csak az idő viszályét, vagy talán villám-csapások hasították. E’ törzsök legnagyobbika 30 lábot mér körűlétében, az egész fa pedig 163 , mond. száz hatvan három lábnyi vastag (!) ; közepe , mint minden régi fákéi, üres ’s a’ hézag akkora, hogy benne két kocsi elfér; a’ mi több, egy kis házacska is találkozik benne, mellyben a’ fa felvigyázóji laknak. A’ vidék lakosai azt tartják, hogy e’ fa legrégibb a’ világon, mind azáltal hány esztendős legyen , meghatározni nem lehet, minthogy a’kérgek rendkívül el vannak repedezve; de azt igen is szabad állítani, hogy nehány ezer esztendőt már felül haladott, ’s bár illy üreg is, mai napig sűrű lombokkal fedett ágai jó forma számmal teremnek még gesztenyét. — Az oroszlán farkában fulánk van! A’ londoni zoologi társaság egyik kiküldöttségének ülésében valamelly fulánk mutattatott elő , mellyet fiatal afrikai oroszlánnak farkából huztak ki. -r A’ régiek úgy hitték , hogy a’ megmérgesedett oroszlán magát farkával ostorozza, mint ez Homérnál is előjő. De senki sem említi akár görög akár római írók közül ,hogy az oroszlán farkának valami különös tulajdonságavolna, és csak az alexandriai Dydimus, ki .