Honművész, 1834. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)

1834-01-26 / 8. szám

vasárnap januarius 260– 1834. TERMÉSZET-TUDOMÁNY. Uj tünemény az érczolvasztásban. Követ­kező , olasz országban tett, felfedezés igen érdekes, ’s meg­érdemli , hogy itt is emlittessék. Ha az ember valamelly olvasztó tégelybe ólom- és ón-keveréket olvasztván a’meg­­hidegedett érczgomolyt, melly természetesen a’ tégely for­máját vette magára, kiveszi, ’s annak felületére közönséges tintával valamit felír, akkor az érczgomolyt ismét a’ té­gelybe helyzi, azt még egyszer megolvasztja, ’s ismét meg­hagyja hidegülni, a’ reá irt betűket még mindig rajta fog­ja találni. Az ember e’ próbálatot akár hányszor teheti, sőt az olvasztott érezet még fel is rázhatja, a’ betűk mindig látszatosak maradnak. Úgy látszik abban van ennek oka, hogy az éreznek külső lapja igen-igen vékony rétegből és savany-hártyácskából áll, melly el nem olvad. Pseudo-vulcánok. Azon természeti tünemények közt, mellyeket Lenz­er az apseheron-i félszigeten tapasz­talt, az ott igen számosan előforduló pseudo vagy is hamis tüzokádó hegyeket is említi; ezeknél, hogy a’ valóságos vulcánok közé számoltathassanak , csak a’ láva hibázik. Egyike a’ legnagyobbaknak 1827-ben keletkezett Yokmali falutól délnyugotra mintegy 6 mértföldnyire Baku­tól. A’ kitörés december 9-ke­n történt, melly napon estek­ 9 óra­kor egy iszonyú nagyságú tűz -­oszlop tört­ ki rémletes zsi­­gás és mozgás közt. Miután három óráig állott volna, össze roskadt mintegy 2 lábnyira melly állapotban 24 óráig maradt. E’ tűzoszlopnak legnagyobb átmérője mintegy 1250 ’s a’ legkisebb 950 láb lehetett. Az igen szapora kitörés közben elejénte különféle köveket’s vizoszlopokat hányt­ ki a’hegy, ’s ez csaknem december 28-káig tartott. A’ hely felületén, hol a’ kitörés történt, semmi nyílás vagy torkolat nem lát­szott, hanem az egész csúcs csaknem 2 lábnyira fel volt fuj­va. December 28-kán még nem szű­nt­ meg a’tűz, de már igen erőtlen és vereses színű volt; egy körülmény, melly

Next