Honművész, 1834. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)

1834-07-10 / 55. szám

55. (X) D­ni tu­m­or­­­is­t­sl csütörtökön julius 10-en 1834. TERMÉSZET­TUDOMÁNY. Legveszedelmesebb levegő. Thenard, ama ne­vezetes franczia chemicus, megmutatta, hogy minden leve­gő-nemek közül az állati testnek a’kénkőviz-szesz (Schwe­­felwasserstoff­ gas) legárt­almasabb. Hatása megfoghatlan se­bes és irtóztató. Az állat, melly ezen levegőt tisztán be­­szivja, mintegy golyóbistól meglövetett, össze rogyik; sőt ha ezen levegő jó formán van is keverve más légnemmel, még akkor is megöli az állatot. — A’ ló olly levegőben melly 5­-6-ad résznyi kénkőviz-szeszt foglal magában, egy perez alatt szün­ meg élni; egy közép-szerű kutya ollyban, melly -tö'tse részt foglal magában, és a’ pintyeke­­t'56 rész­nyi illy gase-ban. Ezen tulajdonságra támaszkodik Thenard urnak Parisban 1832-ben megjelent értekezése az ártalmas állatok kiirtásáról, mellyek a’ földbe ássák magokat, ’s kisebb nagyobb lyukakban tartózkodnak. Beszélő néma. Jamet abbé (apát) ai caen-i akadé­miának egy fiatal siketnémát mutatott­ be , kit ő jó formán megtanított beszélni. Az akadémia több tagjai kérdéseket tevének (tanítója által) a’ némának kora és tanulmányai felől, mellyekre habozás nélkül megfelelt; hanem ezen darabos, erőltetett nyelvnek, ezen hangnak, melly a’hallas orgánumávál semmi viszontagos egybeköttetésben nincs, olly valami idegen tulajdonsága volt, hogy az ember vala­­melly automatát vélhetett szállni, ha a’fel-alá emelkedő mellet, ’s a’munkálkodó beszélő gépelyeket nem látta volna mozogni. — Jamet ur tanítványának elejébe egy tátott szá­jat festett, s abba a’ nyelvet minden gondolható helyezet­­ben , mellyek a’ kimondásra szükségesek; ’s ezek után ta­nította a’kimondást. Némelly betűkkel felette sok baja volt, leginkább az orrhangzókkal. A’kettős 11 kimondásán hat hó­napig tanult a’néma. Ha kimondásában megakad, tollat vesz 's gondolatjait leírja. Azon szókat, mellyeket legközelebb irt­­le , legjobban tuda kimondani. Egyátaljában semmit se hall.

Next