Honművész, 1834. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)

1834-09-21 / 76. szám

ISÍI vasárnap September 21-é­n 1834. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. Oroszlán háladatossága. A’ III-ik keresztes táborozás alkalmával, midőn a’ franczia, német, 's angoly hatalmasságok kezet fogtak a’ szent földnek hitetlenek kezéből kivivására, volt a’ Francziák táborában egy Geof­­froi nevű őrmester, ki midőn Marra városa ostromától, zsákmányozás végett, bizonyos napon pajtásaival a' szom­szédfalukra kiütött volna, a’ közel levő erdőben valamelly irtóztató oroszlán-bőgést hallott, melly őket veszedelemmel látszott fenyegetni. A’bátor katona Geoffroi, bár pajtasai tartoztaták, hirtelen az erdőben terem, ’s álmélkodva látja, hogy egy rémitő nagyságú kigyó a’ már minden védelem nélkül volt oroszlánnak lábain keresztül tekeredve e’ sze­gény állatot farkával keményen vagdalja, és már nyelvéhez kapkodott, hogy mérgét belé öntvén megölje. E’ borzasztó látvány megrém­tté ugyan őt előre, minthogy életét mind két felől veszedelemnek kitéve látta; bátorságot vesz azonban, ’s elszánja magát az oroszlán védelmére. — Mint vitéz katona ’s bátor férj fi, nehány lövések ’s mély kardvágások után földre temité a’roppant kígyót, és szabaddá tévé a’már szinte halál torkában volt oroszlánt. — Hogy e’ szegény állat a’ veszélytől magát megmentve látja, legott jótevőjéhez köze­lit, kinek szorongó félelme ekkor a’ legmagosbra hágott, de a' jó tett által szeliddé lett oroszlán nem boszil-kíván­ás, ha­­nem háladatossága kijelenté­sénél,­ösztönéből szabaditója­iakat hízelegve nyalogatta. — E’ naptól fogva soha se maradt­ el szabaditójától; nem is ártott ő senkinek, hanem mit ura parancsolt, bár milly nagyba került is, kész volt telj­esit­­ni. — Legszebb ’s legcsudálatosabb példája pedig urához viselt hiv ragaszkodásának az, hogy midőn Geoffroi a’ sz. táborozás után azon hajóra felvételét, mellyel franczia or­­szágba vissza eveznének, ki nem eszközölhette a’ kemény szivű kormányosnál az oroszlán kártételétől félelmét okol­ván , a’ hátrahagyott hiv állat lalván a hajó indulását keserves ordításra fakadt, s­­ha hitelt adunk a' parton ma-

Next