Honművész, 1836. január-június (4. évfolyam, 1-52. szám)
1836-02-21 / 15. szám
b 115 nyékt nem tehetnek. Kis oltárképekre, minthogy mostani üvegtábláink formája’s készítése nagyokat meg nem engedhet, házi kápolnákra, vagy dolgozó szobákba nem lehet valami kedvesebbet gondolni, mint illy festményeket, mellyek a’ napsugarak által mintegy életet és létet kapnak. RÉGISÉG. Phöniciai régiségek Máltában. Régiség-búvárainkra nézve Malta szigete nagyon is félre esik a’ közönséges úttól, ’s azon kevesek, kik egyptusi-syriai útjok közben Valettában kikötének, inkább a’ kikötőt keresik, mint a’ régiségeket, mennyiben azok már úgy is annak idejében feltaláltattak. Úgy látszik, hogy a boldogult Barthelemy franczia tudós egyetlen volt Ciantar arab tudóson kívül (ez „Malta illustrata“ munkát bocsáta közre), ki északi Európát megismerteti Kalypso szigetével, mellyen éppen akkor két phoeniciai felirományt találtak. A’ Phoeniciaiak Kr. előtt 1500 évvel jöttek Máltába (ha hihetünk az említett Ciantarnak, és Eumatos nevű Cyreneinek), és ezután 800 esztendeig maradtak Máltának háborittatlan birtokában. Ogygia nevét a’ Görögök 31élita-ra változtaták, ’s ebből az Arabok Kr. után 87). év körül a’ fél uj arab Malta szót késziték. Ha a’ sziget valóban, mint némellyek vélik, csak a’ phoenicia tartománynak csucsja, nem csuda, hogy belőle az óriási épületek nyomai, mellyekről a’ régiek (nevezetesen Plato, dialógusaiban) emlékeznek, eltűntek, azért mi a’ tudományosságra nézve szerencsének tarthatjuk, hogy a’ vak eset számunkra a’Magos bérezietőn nemcsak felirományos igen érdekes emlékeket, hanem azon cyklopi tornyok egyikét is fentartá, mellyeket a’ Jupiterrel viaskodó Titánok mivének ’s lakhelyének állítottak lenni. Láttam — mond a’ tudósitó — Cozzo szigetén a’művészetnek e’ durva misét, ’s ellenmondtam hitetlenségemnek a’ megsemmisedett óriások faja felől, látván az iszonyú szirt-tuskókat, mellyeket oda csak emberi lények hordhattak. A’ téves szigeten kőbánya nincs, ’s a’ lakosok Syrakusából hozzák építő szereiket, de a’ torony sziklákból épűlt. Egyébiránt itt sok phoeniciai régiséget nem találtak. Ponsonby kormányzó azokat utóbbi időkben rendre állíttatta a’ könyvtár teremében. Első helyet foglalt Herkulesnek tiszteleti oszlopa és a’ két phoenicai feliromány, melleket Barthelemy megmagyarázni próbált. Ezzel most az itt lakó Grognet építőművész foglalatos, ki nehány érdekes töredéknek birtokosa.