Honművész, 1837. január-június (5. évfolyam, 1-52. szám)
1837-06-01 / 44. szám
soknak hitelt adhatunk, mellyeket hajdankori írók a' Babylonban egykor volt függő kertekről mondanak, úgy ezeknek tereinél igen különösnek látszik lenni, miként egyezett meg a’ czél egy kis kertnek szépségeivel, mellyek: fény, pompa, 's a’ legigazabb természet-érzésnek kecsei. Ezen kertek magosan feküdtek, vagy pedig iXebucadnezar király palotájával voltak határosak egy platformon, mellyet magas oszlopok tartottak az Euphrat partjain, Babylon város közepén. A’ hagyomány szerint voltak azokban erdőcskék , kutak , szóval minden, mi egy közönséges kelettartományi kerthez tartozik, czéljok volt a’ médiai királynét a’ jelenet neme ’s messze kilátás által, mihez ő szokva volt regényes hazájában, örvendeztetni, ’s neki lehetőleg kedveskedni. A’ magas helyeztetés megengedé a’ kilátást az Euphrat vizeire ’s ott tanyázó hajókra, városra, kertekre belül ’s kívül a’ város falán, mit ő különösen óhajtott. A’ levegő hűsebb volt ezen magasabb fekvésen, mint alul; nem szerzett neki alkalmatlanságot a’ lárma ’s városi moraj ; az egész jobban ki vala téve a’ légfolyásnak és szeleknek; végre a’ szívnek, melly annyi gyönyört szívott vala illy különös ’s fölemelt helyzetből; egyszersmind regényes ’s nagyszerű gondolatokat kellett nyernie. Egy kis fogalma lehet az embernek ezen kert alkotványáról, ha a’ Somersethouse négyszögét, a’ kensingtoni kertnek egy részével koszorúzva képzeli, vagy ha a’ pétervári nyári kertet a’ Kremlre Moskvában helyezteti képzeletében. Mikép, ’s milly egyszerűséggel használták a’ kelettartományi sztlt (mellynek honja görög ország volt) utóbb olasz ’s franczia országban , végre Angliában, erről akarunk most keveset értekezni. Az utánzásnak természeti ösztöne lehetett első ok, hogy a’ legmesszebb eső népek vagy napkeleti gyarmatok, vagy pedig a’ haza térő utazók ’s hódítók ezen törzsek atyai szűlt vették fel. Ez olly könnyen átlátható, hogy nem lehet szükség további felvilágosításra azon egyen kívül, melly a’ legkorábbi ízlés - iránynak individuális nyomozásából következik, vagy különös szeretetből e’ vagy ama costume, gyönyörködés, bútorozás, ’s más hasonló dolgok iránt a’ közéletben. Legközelebbi alapelv a’ haszon, vagy a’ hozzá illőség, melly eltávozik az alkalmazásnál az utánzó országnak távollétéhez ’s a’ megkülönböztető körülményekhez képest, így tehát nem volt az pontról pontra alkalmazható görög ’s olasz országra nézve, hol t. i. a’ dirva mérsékeltebb , a’ szorgalmas test-gyakorlat inkább szokásban levő, ’s a’ vagyonosok életmódja, legalább huzamos ideig, igen egyszerű volt. Hozzá lehet még mellékelni azt is, hogy zöld tájfestvények, árnyékok , hires szelecskék, folyók csörömpölése , vizömletegek ’s földtengerek , a’ hozzá járuló kedves illattal, a’ moraj, éneklő madarak, ’s letükrözése a’ tárgyaknak, — nagyobb mennyiségben voltak kiosz-