Honművész, 1837. július-december (5. évfolyam, 53-104. szám)
1837-09-17 / 75. szám
75. Pesten vasárnap September l'J' — 18313'* KÖLTÉSZET. A szívtelenhez* Lányka kedves, Égi kék szemednek , Mint tanúja Tiszta érzetednek , Rám ha szállna Biztató sugára, Fényt deritne Rámnak alkonyára ! Felvirulván, Lankadó reménye , Boldogitna Keblem érzeménye. Kéjmalasztok Tengerén lebegve Bahabokba Sajkám nem merülne. De haj Szivtel! Hogy mis Hull korom virága, Hagyj epedni, Kedvedért örömmel Küzdök én a’ Régi gyötrelemmel. Csak midőn a’ Létező kifárad És hived vég Nyugalomra lankad; Ha karoddal Akkor őt öleld át, ’Sajkaidról Szivni hagyd halálát. BWVAI.