Honművész, 1838. július-december (6 évfolyam, 53-104. szám)
1838-08-02 / 61. szám
RÉGISÉG. Stora, vagy is inkább a’ hajdani Rusiada romjai egy öböl fenékszinén feküsznek, mellynek délnyugoti, déli és északkeleti részein sziklával vegyes lakhelyei vannak. Az emelkedettebb beírás/. szembetünőleg lejtősödik az öböl felé, ’s az erdős tetőjű halmok kellemes tekintettel kínálkoznak a’ szemnek. Innen nem meszsze jobbra egy 290 méternyi mély ’s 2500 méternyi nyílású öböl van , hol tél idején nehány hajó védhelyet talál a’ viharok durongásai ellen. E’ kis öböl egy biztos, természettől rakott rév, é s nem messze van hozzá a’ nagyobb, lilieu-nyi, sziklás marta öböl. Sziklás, vad cserjével fedett hegydomborok védik déli, délnyugoti ’s északkeleti szelek rohanásai ellen. Az északi szelek ellen ugyan nincs védve , de ezek nem is veszélyesek a’ kellemesebb időszakokban; mert e’ hónapokban mindig gyengék, ’s inkább előjelei egy huzamosb szép időnek, mint kártékonykodók. A Shikida-fok egy 190 méternyi magas , ’s a’ tartomány belrésze felé mind inkább lejtősödő hegykinyulás, mellynek emelkedettebb részeit sűrű erdők koszorúzzák. Ez egyszersmind keleti határa is a’ szorai öbölnek. E’ foktól keletre, a’ nagy folyamnak nevezett Wed-el-keleir folyó kanyarog, egy széles homokzátonyon keresztül a’ tengerbe ömlő, e’ miatt torkolatját igen bajos megkülönböztetni. Némellyek e’ folyót Wed Rummel-lal cserélték fel , melly Constantine mellett folyik el, ’s az Arabok által, mint minden más nagy folyam is, Wed-el-kebirnek neveztetik. Legnevezetesebb e’ partokon a’ tömérdek rom. A’ közép lakhelylyel szemközti egy nagy épületnek falai omladoznak, mellyet az Arabok raktárnak neveztek el, minthogy árúikat itt halmozták össze, mellyeket az Európaiaknak eladni vagy pedig Algierba szállítani kívántak. A’ part mellett kelet felé haladva, majd minden halmon romokra bukkanik a’ vándor, ha pedig Shikida fok felé fordul , egy szép szabad téren nagyobb rakás romokra talál, mint a’ többi helyeken: itt irhajlások, csatornák, faldarabok nyúlnak a’ parttól egészen a’ tartomány heljéig ’s a’ halmoknak minden hajlását fedve. Ezek Rusikadának omladványai, mellynek, mint a’ közeli révnek is, Constantáéval nagy közlekedése lehetett. — Africanus Leo állítja, hogy az ő korában (1512 — 1514) még egy fekete kövekkel kirakott utsgát, az olaszországi romai utakhoz hasonlót, látott. E’ romok egy legfölebb 200 méternyi széles völgyben feküsznek , 3—400 méternyi magas hegyek közé szorulva; a’ völgyben egy igen jó vízzel kínálkozó patak kanyarog. Most csak nehány rész házikó áll a’ romok között. A’ szomszéd határok mintegy el-