Honművész, 1839. július-december (7. évfolyam, 53-104. szám)
1839-09-19 / 75. szám
b 595 görög országba küldetvén, a’ nyilvános oktatás ministeréhez intézett , ’s kivonatban ezeket foglalja magában : Athene, máj. 27. k. 1838. Eddig késtem önnek irni, mivel hivém , hogy Athénében tartózkodásom jó alkaimat adand olylyakat írnom utazásomról, mik önre nézve érdekesek lehetnek. Tudja ön, hogy szándékom volt egye,nesen Athénébe lőni, ’s annál előbb véltem elérni utazásom czélját, ha valamellyik gőzösünkön hajózandok át. De másképp’ történt. Syrába jővén, csak egy hajót leltem Alexandriából; igy kénytelen lettem volna 10 napig vesztegelni Pyraeusban. Nekem súlyosnak látszék 10 napot elveszteni a’ kórházban — mint ha nem franczia országból, hanem Aegyptusból jőnék, — ’s keleti utat vesztegléssel kezdeni a’ helyett, hogy azzal végezném. Eltökélém tehát magamban 10 napig Syrában maradni, ’s időmet úgy használni , hogy az küldetésemre nézve el ne vesszen egészen. Syra, a’ régieknél Syrus ’s Pherecides hazája, sziget, melly hajdan sem hires, sem fontos nem vala, ’s jólétét, mellynek most örvend, ujabbkori eseményeknek köszöni. Mivel a’ Cykladok köztt fekszik , átjáró hely Levante minden révébe; az utazók azonban csak addig mulatnak itt, mig hajót, melly őket uj irány felé vigye , kapnak. Legtöbb utazó, tudósok ’s mások , kik Syrában kikötnek , elmennek a’ nélkül, hogy kérdenék, mi érdekes van benne. Tíz napi itt tartózkodásom alatt más foglalatosságom nem lévén , e’ körülménynek köszönöm megismerkedésemet egy antikmárványgyűjteménynyel, melly kevéssel ez előtt Syrában alakult; ’s a’ márványok közül némellyek magából Syrából, mások a’szomszéd szigetekről valók. E’ gyűjtemény eddigelé, mint hiszem, nemcsak emlittetlen, hanem magában Syrában is ismeretlen mararadott. Az az felírások, basreliefek ’s leginkább síremlékekből. Nehányat a’ basreliefek közül érdemesnek tartok nyilvános megismertetésre , ’s Morey építész ur által, ki kísérőm, le is rajzoltatám azokat, én pedig a’ felírásokat, mellyek valamennyien görögök, iráni le. Egyik közülök, melly Syrus hajdani respublicájához tartozik , érdekes ’s több tekintetből fontos. Benne én Adrián császár tiszteletére emelt szobor talapjára ismerék, melly hihetőleg Delosból hozaték ide; —jeles egy márvány, mellyen sértetlenül vanmeg a’ görög felírás. E’ falap újabb időben keresztelőmedenczévé változtaték , ’s a’ főegyház tornácza egyik szögletében áll. Érdekes, még azon körülmény, hogy a’ város nehány részében, sőt magukon a’ sziklákon is, mellyeken az fekszik, felirásmaradványokat találhatni, mellyek pontosabb megvizsgálást érdemelnének.