Honművész, 1839. július-december (7. évfolyam, 53-104. szám)

1839-08-04 / 62. szám

b 491 kedvelőknek vagy könyvtáraknak egyedüli birtokaik, hanem azo­kat minden mű- ’s literatura-barát csekély pénzért megszerezheti. FESTÉSZET. A’ művészet spanyol országban. ('Folytatás. Sanchez de Castro-nak többi jeles tanítványai közül kitűnő volt Juan J­u n e­z, kit egy 18-ik századbeli író Dürer Albrechthez akart hasonlít­ni. Azonban egy más spanyol író azt állítja, hogy e’ hirte­len eltűnő kor festészetinek fő tehetsége a’ szobrok és basreliefek aranyozásában és befestésében határozódott. Sanchez kortársai és utódainak legalább ez volt fő foglalatosságuk. Azt éppen nem állíthatni, hogy a’ most emlitett korszak festé­­szeinek és szobrászainak művei különös iskolát alakítottak volna spanyol országra nézve. E’ korszak művei általában a’ katholika nagy iskolához tartoztak, melly minden nemzetet, az olaszt mint németet, spanyolt mint francziát és angolt magában foglalt, melly­­nek középpontja akkoriban Florencz, ’s műtereme Giotto műhelye volt. A’ nemzeti művészet csak később egy Velasquez, Murillo és Hibeira fészkében költetett­ ki, ’s mint az olasz művészetnek egyik leánya csak 16-dik század után szakadt­ el anyjától. Spanyol­ország vallásos és politicai forradalmai a’ 16-dik szá­zadban egészen különböznek azon forradalmaktól, mellyek ugyan ez időben Europa minden nyugoti tartományában elömlöttek. Alig viv­­ta­ ki spanyol ország a’ szerecsenek kiűzése által vallásos, és Arragonia ’s Castilia koronáji egyesítésével politicai egységét, alig pihené­ ki a’ polgári háborúk terheit, a’ nyugalom bizonyos nemét kezdé él­vezni. Mig olasz, német, angol, franczia ország a’ pápával küzdve a’ katholica vallást megtagadók, hogy pogányok, protestánsok vagy philosophok legyenek , spanyol ország mélyen érzé egy­­hatalmas és mérsékleti, fennállását biztosítandó organisatio szükségét, és békén maradása mellett katholicus korszakát kezdé­ meg. Spanyol ország­nak más gondja volt, mint a’ pápa csalhatlanságának tagadása és a’ szabad vizsgálat elveinek elfogadása ; spanyol ország elszakadt tagjait törekedett összeszedni, ’s egy testben egy nemzetté egyesí­teni. A’ reformatio nem hatott­ be spanyol országba ; ezért is kü­lönbözik literaturájok ’s művészetök karaktere lényegileg más nem­­zetek­ literaturája ’s művészete karakterétől. A’szelíd, keresztény kedély sajátjok maradt; a’ mysticistuus és vallásosság bélyege nem szenvedett náluk változást. De spanyol országon kivül mellyik or-

Next