Honművész, 1840. január-június (8. évfolyam, 1-52. szám)
1840-01-02 / 1. szám
1. KÖLTÉSZET. Fiisthez. Pozson, telelő 20-kán 1839. A’ kor sülyedt , a’ nemzedék fajult . Erény, művészet, ápolatlan sintett, Sugárt az ész csak néha néha tűnteti Kihagyva állt, ki szépre nagyra gyűlt. Az uj világ a' régin nem tanult, Melly vérjelekkel más irányra intett .Mindenki csak önérdeket tekintett ; Jég lett a’ szív , a’ lélek elvadult. Megszánta Isten végre a' világot ! A Melly nem talált valódi boldogságot , ! 'S keresve azt, bal útra tévedett;! x v Megszánta Isten , 's külde tégedet A’ hangszellem mindenható tiját , Hogy zongorázz , ?s megtérül a' világ ! Jegyzet. E’ magyar sonett nyomtatva jelent meg 's osztatott szét J’ozsonban a’ fenn idézett napon. SZORGALOM. Lószőr-alsóruhák. Kecses olvasóné, ma egy malomkövet hengerit le a’ „Honművész“ szivedről! Azon aggályt, melylyel eddig valamelly szép ruhával leültél, ’s azon boszuságot, melly annak megzuzásával háromlott reád; — — gondold el csak — mind ennek egyetlen találmány véget vetett; ’s e’ becses találmány nem egyéb lószőrből készült alsó ruhánál. A’ nem régiben feltalált kednének azon megbecsülhetlen sajátsága van, hogy nem lehet összezúzni, sőt ruganyossága által (ha reá ültél is), midőn felállasz, ismét előbbi állásába teszi ruhádat. Emléket, emléket a’ feltalálónak! Nemde szép olvasóné, ez érdemesebb az emlékre, mint sok parókás tudós!! Tökélyesbitett vasúti kocsik. A’ londoni ,,Sun“ egyik utóbbi számában ezt olvashatni: „Coles ur , charing-orosz-i erőművész, a’ vasúti személyszállító kocsik szerkezetében tetemes javításokat tön. Fáradozásainak fő czélja a’ súrlódás gyöngitése volt, mellyet egy, három egymáson álló kerék-készítménynyel el is ért. Az e' készítmény által eszközlött súrlódási gyöngülés oly tetemes, hogy a’ kocsi-vonó eddigi erőnek csak nyolczad része szükséges. Most 4 másodperez alatt 36' ’s C' tért fut át a’ kocsi .