Honművész, 1840. július-december (8. évfolyam, 53-104. szám)
1840-09-17 / 75. szám
mellyeknek czélja az, hogy e’ hasznos iparágat Svaiczban is meghonosítsák. Egészen tő szomszédságunkban, Basel-Augst classicai földjén , virul egy 5000 különféle fajú példányból álló ültetvény , valószínűleg legterjedtebb egész Svaiczban , melly alapitója és birtokosa Allemandi-Chinger kormányzása alatt legszebb siikerrel folytattatik, ’s majdnem 5 éves tenyészése által Svajczban a’ selyem hernyó ápolását biztos lábra állitá. Minden eddigi kísérlet, valamint, a’ selyemhernyó úgy az eperfa tenyésztésére nézve is, kedvezőleg bizonyitá be , hogy éghajlatunk nem gátló sőt még kedvező a’ tenyészésre. Tudva van, hogy valamint a’ Basel-Augst és Solothurnban, úgy az északi Svajcz egyéb részeiben tenyésztett selyem is , melly kereskedésbe ment és felhasználtatott, műértőktöl igen jónak, ’s az olaszhoz mindenben hasonlónak találtatott. Miután a’ nehézségek elháritvák , ’s a’ siker bizonyos , Allemandi ur egy társaságnak engedé át ültetvényeit; de többek kérelmére, hogy a’ szépen indultt kezdet föl ne akadjon, ő maga is 50 részvényt tartott meg, s igy az összes munkálkodásnak jövőben is részese lesz. FESTÉSZET. A* festészet jelen állapota bajor országban. (Vége.) Ha mind ezt összefoglaljuk , ’s talán némiképp’ reánk is akarjuk alkalmazni, az sül ki, hogy mig bajor országban a'művészetet mindenek fölött kedvelő király olly költséggel, miilyenhez hasonló eddigelé e’ nemben hallatlan volt német országban, alkalmat nyújt a’ művészeknek ollyas irányban művek előteremtésére, melly a’ közönség gyönyörködésén sokkal feljebb van emelkedve, ’s olly kiterjedésben, millyet egyes privátok tehetsége vagy is erszénye nehezen bírna meg valaha, — más helyeken , t. i. más országok ’s fővárosokban a’ művészek egyáltalán csak megrendelésekre’s kedvelők megvásárlására, vagy pedig műegyesületekre, talán még műárusok speculatioira is utasít vák, ’s csak ritkán mutatkozik alkalom egyiknek vagy másiknak , egy közrendeltetésű műre szentelni erejét. A’ genre - ’s tájfestést e’körülmény természetesen csak kis mértékben érintheti, ellenben a’ históriai festészetnek az által más lényeges irányt kell nyernie ; mert ha az Münchenben nagy egyházak ’s műtemplomok egész oldalait monumentális charakterű freskókkel borítja el, az máshol kénytelen mérsékelt nagyságú vászonra öszszeszoritni magát, ’s talán egy titkos dáma-kabinetet felékesitni; ’s ha a’ mű rendeltetése és összefüggése az egész környezetet ott az is