Honművész, 1841. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1841-02-21 / 15. szám
le 115 szellemüket, ’s innen származnak amaz árny-alakok, ama rémképek , és a’ hazugságoknak ama láncza, mellyek az első legjobb felmelegitett hazugsághoz kapcsolódnak, s amaz őrültt követelések, mellyeknek az élet ellenszóllni nem mer; mert a’ kezdetet nem értette. Ezt a’ könyv-genealógiát, e’ törzsöket az alkalmazásra képes eszméknek, ezt a’ litteraturai tapasztalást, ezt mind kell a’ regénynek kerülni, ha valólag rontó ’s ügyetlen nem akar lenni fontos czéljára nézve. Ezzel nem az van mondva, mintha a’ költő eszméit nem testesíthetné, csakhogy igyekezzék eszméit bennse összhangba hozni az élettel. ’S ebben fekszik az eszköz a’ veszélyes morálnak ellenmunkálhatni. Indiana, Laelia, Valentina testesitett eszmék, de egyszersmind nők; ezek nem könyvtárakból, hanem társaságból jöttek elő, és ugyan azon kör magáéinak ismeri, jutalmazza vagy bünteti őket azon esetben, ha a’ költő azt elfelejtette volna. De egy Lucindának genialis szemtelenségét hogy’ lehet egy tapasztalatlannál bebizonyitni? A könyv, nem nő, és hogy benne a’ hibákat felfedhessük, nem az életet, hanem a’ litteraturát kell tanácsul hívni; nem a’ szomszéd nőtől, hanem egy philosophiai rendszertől kell utasítást kérni. Miilyen végnélküliség, miilyen zavar! Egy könyv nemzi a’ másikat; a’ hazugság mindig szárazabb, mindig abnormisabb, mindig értetlenebb, ’s éppen ezért az emberek egy nagy tömegének mindig csábítóbb lesz. Hogy a’ fennebbi nézetekhez egy példányt csatoljunk, legyen szabad egy rögtöni töredéket ide kapcsolni. Fogadni merek, hogy ha Celine jellemét körülményesen akarnék rajzolni,’s hozzá az idegen nemű sentimentalitásnak semmi keverékét nem vinnék, neki szeretetre méltónak kellene lenni, ámbár morális elv szerint szerkeztetek. Celine, Fürstenfels gróf családja kitűnő és régi volt. Egyik ága birodalmi lovagságon, másik századokon át a’ kerület egyházi herczegeinek sorát diszité. A’vérmnek jegyei köztt látható volt a’ bibornoki kalap és herczegi bíbor.Gyermek Lajos tartományi kapitánynyá emeltfel egy Fürstenfelst; egy másik a’hosszú hajú Chilperickel a’Rajnán túl ment. Ezek mind kevély emlékek voltak. Midőn a’ franczia lázadás kitört, Fürstenfels Gábor mérsékletes jószág birtokában volt, melly nagyrészint Hassziához tarozott. Egy oldalág hosszú per utján a’ korábbi birtoknak egy részét magához perté, és e’ czimet viselte: „országnagy Fürstenfels - Braunfels. Midőn a’ birodalmi lovagság eltöröltetett, báró Fürstenfels - Braunfelseknek nevezik magukat, é s egy szász herczeg főnökségét ismerik el.