Honművész, 1841. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1841-01-03 / 1. szám
i KÖLTÉSZET. Óhajtás az uj év első napján. Tartsd meg Isten, a' magyart honában, Kit a’ vész zilálta nemzetet: Kül-veszélytől ősi birtokában Óvd meg azt, ki tizt már ’* szenvedett. Irtsd ki mérgit rút viszálkodásnak , Magvát a’ gonosz gyümülcsinek, Sujtsd-le , kik bősz kárörömmel ásnak Sirgödört mások jólétinek. Áld meg azt is, a kit bíborszékben Fenragyogat, körz élet hálái; Juig kedélye jogszerűségekben Legfenségesb élvezést talál. Adj erőt a' honfinak tusára , Ki javára nemzetének él ; Hogy ha gúny a’ lelkes küzdet ára : Hadd üdüljön szent érzelminél. És ki méltó lánya e hazának , Nem szeg esküt , honfit hűt nevel, Keble hőn tárul Kis hon dalának : Áldó lelked arra lengjen el! Varifa Soma. D r y d e n. ( Életrajz.) El a’ hálás hon szivében ! Bár ajkán hattyú dala Rég elhalt, — és porlakából Lelke mennybe szárnyala. Albionnak ez üdlött költésze , ki fáradhatlan cselekvőségével egy új , egy nemesebb aerát nyílott a’ színi világban, az northamptoni grófságnak Auldwinkel nevű városkájában tisztes családból vette származatát 1631-ik esztendőben.— Gyermekkorát és serdülő éveit, mellyek az ősi tűzhely körében a’ szülők gyöngéd szeretetének 's argusi figyfj^a^y^ palládiuma alatt virághimizette me g álltfUYOS kKrAtítG.__ Pesten vasárnap januar 3-án 1841.