Katonai Szemle 1952 - Különszám

mus­­klassziikusainak a tervezésről és a tervek végrehajtásáról szóló tanításai. Ilyen általános érvényű al­apelvnek kell tekintenünk, hogy a magas­­színvonalú tervezés és vezetés elképzelhetetlen a való élettel való szoros kapcsolat nélkül, a rendelkezésünkre álló összes reális erők és ténye­zők ismerete nélkül. Ennek az elvnek megszegése, az íróasztal mellől­ „papíron” való vezetés, a gyakorlati élettől elszakított „tervezés” — nem­ vezethet eredményekhez. Ennek az alapelvnek szem előtt tartására hívta fel a figyelmünket Farkas Mihály hadseregtábornok, honvédelmi miniszter elvtárs, amikor rámutatott, hogy a tervező munkát végzőknek az ellenőrzésbe — a terv gyakorlati végrehajtását irányító és segítő munkáiba — való bevonása, fontos feltétele a vezetés színvonala meg­javításának. Csakis a gyakorlati élettel való kapcsolat teszi lehetővé az erőfeszítéseket követelő, feszített, de reális tervek készítését. A laza, liberális tervek nemcsak a gazdasági fronton, hanem a kiképzés front­ján is a bürokratikus — az erőket nem ismerő és éppen ezért azokat lebecsülő — vezetésre engednek következtetni! A gyakorlati élettel, a terv végrehajtásának menetével való szoros kapcsolat: ez az előfeltétele —■ a parancsnok személyes képességei, ideológiai felkészültsége mellett —■ a terveket gyakran felborító „előre nem látott” esetek minimumra való csökkentésének is. A tervezés kérdésével foglalkozva egy pillanatra sem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy a terv elkészítésével, jóváhagyásával még nem tettünk eleget kötelességeinknek .Csak a bürokraták gondolhatják — tanítja Sztálin elvtárs —, hogy a terv összeállításával befejeződik a tervmunka. A terv összeállítása a tervezésnek csupán kezdete. Az igazi tervszerű vezetés csak a terv összeállítása után fejlődik ki, csak a lent történő ellenőrzés folyamán a terv megvalósítása, kijavítása, tökélete­sítése folyamán.” A terv végrehajtásáért folytatott mindennapos harc­i parancs­nokaink és pártpolitikai munkásaink legdöntőbb feladata. Üzemeinkben ennek a harcnak a diadalmas megvívása érdekében bontják fel a terme­lési tervet egészen az egyes munkapadokig, mert a tervteljesítés előfel­tétele, hogy minden dolgozó világosan lássa saját feladatát, pontosan ismerje kötelességeit. Néphadseregünkben a „tervfelbontás” nem kevésbbé fontos kérdés, mégis egyes parancsnokok és pártpolitikai mun­kások megfeledkeznek róla. Nem értik, hogy a Harckiképzésű­ Utasítás nem véletlenül és nem feleslegesen írja elő, hogy „A heti részletes ki­képzési tervet a zászlóaljparancsnok jóváhagyása után legkésőbb szom­baton délelőtt az alosztálykörletben ki kell függeszteni”. Parancsnokaink és pártpolitikai munkásaink feladata, hogy ezt a meg nem értést felszámolják, hogy megtanítsák a harcosokat és tiszt­­helyetteseket a kifüggesztett „heti részletes kiképzési terv” tanulm­ányok .

Next