Katonai Szemle 1953

1953 / 11-12. szám - PÁRTPOLITIKAI MUNKA - Paksi József alhadnagy: Az egyszemélyi parancsnoki vezetés megvalósítása fokozza eredményeinket

gyen”, „Indulj harcba a kiváló eredmények eléréséért", stb. Az alegységek párt- és DISZ-funkcionáriusai előadást tartottak — mint pl. Toldi hdgy, elvtárs, az egyik alegység DISZ-titkára „Légy mestere fegyverednek” címmel — szemléltetve ismer­tették a helyes fogásokat, tapasztala­tokat adtak át a harcosoknak. Az alakulat agitátora ugyanígy járt el: sok jó lövészeti módszert ismerte­tett­­az alegységek agitátoraival,­­akik azután elmondták a jó lőeredmény „titkait” minden harcosnak. A jól előkészített lövészetnek meg is lett az eredménye. Szabó tizedes elvtárs ,ismét 35 köregységet lőtt. Példáját többen követték. Ezt mutatja Magony, Túri, Horváth és még több elvtárs 30 köregységnél is jobb lőered­ménye. A lőtéren ünnep volt. A harcosok fegyvereik kiválóságáról beszéltek, és , szinte verseny indult a nap legjobb lövője cím elnyeréséért. A harcosok között állandóan ott voltak a politikai munkások, akik maguk is jó példával jártak elől: Molnár tizedes elvtárs, az egyik alegység agitátora 34 köregységes lőeredményével büszkélkedhetett. Ezek az elvtársak eredményeik el­érése után átadták tapasztalataikat a­­ sorna következő elvtársaknak. Balogh elvtárs megfogadta a kiváló lövők tanácsát a billentyű helyes elhúzásával kapcsolatban,­ s így maga is kiváló eredményt ért el. Azonban itt kell megemlíteni, hogy akadtak bizony hiányosságok is egyes tiszteknél és tiszthelyetteseknél, ami főleg a péinatalitás hiányából adódott. Iyen eset volt pl. Jobbik alhdgy. elvtársnál is, aki megfelelő eredményt sem ért el. Ő a lövészet előtt nagyon el­bizakodott volt, mert általában jó lövőnek tartotta magát. A lövészet után beismerte, hogy már hosszabb ideje nem tartott célra, aminek a hiányát nagyim is megérezte. Persze, most már ő is okult belőle és bízik benne, hogy a rendszeres cél­ratart­ások segítségével legközelebb kiköszörüli a csorbát. Nálunk a parancsnok­­szervez, irányít és állandóan ellenőrzi parancsainak maradéktalan végrehajtását. Rámutat az észlelt hiányosságokra és­­rövid időn belül megköveteli azok maradéktalan kijavítását. Mindenki szereti, mert igazságos,­­ke­mény katona N. őrnagy elvtárs. Elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott 20 km-es menettel járó védelmi gyakorlatunknál sokkal nyugodtabban végezte pa­rancsnoki munkáját, mert tudta, hogy a politikai helyettes elvtárs a politikai mun­kások munkáját közvetlenül irányítja, az emberek között van. A harcosok nem vol­tak magukra hagyatva, hanem állandóan oktatták és figyelmeztették őket­­a politi­kai munkások, a párt- és DISZ-tagok. Ezért volt nagy a lelkesedés a gyakorlat kez­detétől a gyakorlat befejezéséig. Megvitatták a harci röplapok és emlékeztetők tar­talmát és már a menet alatt segítették a gyengébbeket. Olyan elvtársakról vettek, példát, mint Lados elvtárs, aki egy „ellenséges” ellenlökő csoportot oldalról, kúszva megközelített és leküzdött; vagy­­olyanokról, mint­­az egyi­k szakaszvezető elvtárs, aki a harckocsit árokban bevárva imitált kézigránáttal semmisítette meg. Az ilyen eseteket a harcosokkal mindjárt ismertették. Ezek a tettek buzdították őket is és ennek tudható be, hogy az egész alakulat sikerrel hajtotta végre a gyakorlatot és a menetet. Jól dolgozott a hadtár, és a klubtanács is. A szakácsok minden igyekezettel dolgoztak, úgyszólván éjt nappallá téve, hogy a harcosok kellő időben kiadós, jó ételhez jussanak. A klubtanács hangoshíradóval felszerelt autóval kísérte a­ harco­sokat és lendületet adó menetdalokkal tette könnyebbé a harcosok útját. Emellett a klubtanács­­a harcosokhoz kellő időben eljuttatta a sajtót. Ezen a téren­ különösen jó munkát végzett Argyelán szakaszvezető és Bocsik törzsőrmester elvtárs, akiket az alakulat parancsnoka dicséretben is részesített. A pihenőhelyen az agitátorok felolvasásokat tartottak a Nagy Honvédő Há­ború hős szovjet katonáiról. Az agitátorok a politikai helyettesek vezetésével röp­­gyűléseket tartottak a soron lévő feladatok végrehajtásával kapcsolatban, a beásás és rejtés jelentőségéről. Az ellenőrző lövészet és a menetgyakorlat sikerét nem utolsó sorban a jó előkészítés biztosította és­­az, hogy a politikai munkások, de ugyanakkor a­ parancs­nokok is az egyszemélyi parancsnoki rendszer által megkövetelt módon végezték munkájukat. Kezdeti eredményeink továbbfejlesztésével akarunk még jobban meg­felelni annak a megtisztelő feladatnak, amelyet a dolgozó nép bízott ránk. .­ . 84

Next