Katonai Szemle 1954/1
1954 / 1-2. szám - Lenin
LENIN Soha, egy pillanatra sem fogynak el az emberek abból a hosszú kettős sorból, amely ott kígyózik a moszkvai Vörös-téren. Éjjel-nappal, a hatalmas Szovjetország minden részéből érkeznek ide férfiak és nők, munkások és kolhozparasztok, fiatalok és öregek. A tér közepén a vörös márvány mauzóleumban az emberiség egyik legnagyobb géniuszát látogatják a dolgozók. Lenin nyugszik itt üvegkoporsójában, mellette ügye folytatója, Sztálin elvtárs. Január 21-én volt harminc esztendeje annak, hogy Lenin meghalt. Harminc év múlt el halála óta — olyan esztendők, amelyek folyamán az emberiség boldogulásának ügye hatalmasat, egyre többet haladt előre. Marx és Engels tanításait követve, Lenin világította meg e haladás útját. Lenin volt a legkövetkezetesebb harcosa az egész emberiség legnagyobb ügyének, a szocialista forradalomnak. Lenin nevének halhatatlan emlékművet állított neveltje, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép, amikor győzelemre vitte a szocializmust, amikor győzelmesen folytatja a kommunista társadalom felépítését. Lenin neve eggyéforrt a szvjethatalommal, a szocializmus nevével, a Szovjetunió Kommunista Pártjának nevével. Tanításait egyre újabb tíz- és százmilliók ismerik meg, merítenek belőlük erőt és egyre újabb milliók csatlakoznak ügyéhez. Lenin zászlaja — a proletárforradalom, a népek szabadságának, a nemzetek függetlenségének zászlaja egyre magasabban lobog, újra és újra diadalmaskodik a szocializmus, a kommunizmus mindenféle és fajta ellenségei felett. Az Oroszországi Szociáldemokrata Párt abban az időben jött létre, amikor a kapitalista társadalmi rend fejlődésének legfelső, és egyben utolsó szakaszába lépett. Ebben a szakaszban, az imperializmus korában a kapitalizmus mindenfajta ellentmondásai a végsőkig kiéleződtek, és ezek az ellentétek mint megannyi jel mutatták, hogy a kapitalizmus ügye megérett a pusztulásra, hogy a proletárforradalom közvetlen gyakorlati kérdéssé vált. Milyen legyen az oroszországi munkásmozgalom pártja? Mik legyenek ennek a pártnak a feladatai? Milyen legyen a párt, amelynek szembe kell szállnia a népek zsandárával, meg kell vívnia harcát a cári önkényuralom sötét erőivel és győzelemre kell vinnie a munkásosztályt? Kétféle álláspont alakult ki, Lenin, a lenini iszklások, és velük szemben az opportunisták álláspontja. Az opportunisták a párt II. kongresszusán meg akarták akadályozni, hogy a marxizmus legfontosabb tételét, a proletariátus diktatúrájáról szóló tanítást felvegyék a párt programmjába. Nem tartották szükségesnek a munkásosztály szövetségét sem a parasztsággal. Ellenezték, hogy a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló pont szerepeljen a programaiban. Mindezeket, a forradalom és a forradalom szövetségeseinek kérdését mellékesnek tekintették, mert a burzsoázia szekértolóivá aljasodtak, saját maguk is féltek a forradalomtól, lebecsülték a munkásosztály erejét, nemcsak nem bíztak győzelmében, de nem is akarták azt. Lenin a párt felépítésének tervénél a forradalmi mozgalom alapvető feladataiból indult ki. Az oroszországi munkásmozgalom feladatai szempontjából égetően sürgős probléma volt a marxizmus alkotószellemű továbbfejlesztése az imperializmus korszakára, az élenjáró, forradalmi elmélet egyesítése, szoros egységbefonása .