Katonai Szemle 1954/2
1954 / 8. szám - Hajtsuk végre maradéktalanul pártunk III. kongresszusának határozatait
síteni és tovább kell fejleszteni — a reális szükségletnek és a népgazdaság teherbíróképességének megfelelően — honvédelmünket és államvédelmünket.” A honvédelem megerősítése és továbbfejlesztése arra kötelezi néphadseregünk parancsnokait, hogy teljes erejükkel küzdjenek a kiképzés magasabb színvonaláért, a katonai fegyelem további megszilárdításáért. A kiképzést és a kiképzést biztosító pártpolitikai munkát úgy kell szervezniük, irányítaniuk, hogy megszűnjön mindenfajta oktalan könnyítés és leegyszerűsítés, a csapatok és alegységek életében maradéktalanul érvényesüljön az az elv, hogy a katonát arra kell megtanítani, amire a háborúban szüksége van. II. „Ha visszatekintünk a felszabadulás óta eltelt időre — hangsúlyozta a Központi Vezetőség beszámolója — megállapíthatjuk azt, hogy ezeréves történelmünk folyamán népünk még nem élt át olyan mélyreható gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális átalakulást, mint ez alatt az egyetlen évtized alatt.” Alig egy évtized folyamán gyökeresen megváltozott hazánk gazdasági rendje. Hazánk a kizsákmányolók országából szocializmust építő népi demokratikus országgá vált. A dolgozó népé lett a hatalom és az ország minden kincse. A munkás már nem kizsákmányolt proletár többé. A munkásosztály a társadalom vezető ereje, a hatalom birtokosa. Nagyot nőtt a munkásosztály jelentőségében, öntudatában, műveltségében, számában és szervezettségében egyaránt. A munkásosztályból emelkedett ki az a széles vezető réteg, amely jelenleg államunkat, népgazdaságunkat, társadalmunkat irányítja. A magyar munkásosztály jutott vezető szerephez a nép országgyűlésében, a munkásosztály fiaiból kerülnek ki a gyárak, üzemek vezetői, a minisztériumok felelős irányítói. A honvédség tisztikarának 52,8%-a munkásszármazású. Tíz esztendő alatt megváltozott dolgozó parasztságunk helyzete is. Dolgozó parasztságunk megszűnt a bankok, földbirtokosok, kulákok igáját nyögő osztály lenni, és többségükben felemelkedtek a középparasztok színvonalára. 200.000 parasztcsalád a termelőszövetkezeti gazdálkodás, a szocialista felemelkedés útjára lépett. A dolgozó parasztok fiai is vezető beosztásban dolgoznak a földművelésügyi, begyűjtési minisztériumban és más vezető gazdasági szervnél. Néphadseregünk tiszti és tábornoki karának is mintegy 25%-a parasztszármazású. Az elmúlt esztendők során, új nagy erővé lett az értelmiség is, amely túlnyomó többségében őszintén szolgálja a népi demokráciát, dolgozó népünket. Ezek a mélyreható változások, amelyek társadalmunkban végbementek, kialakították népünk nagy egységét. Mindenekelőtt megvalósult és megszilárdult hazánkban a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, államhatalmunk alapja, ami az elmúlt tíz esztendő legnagyobb vívmánya "- mondotta Rákosi elvtárs pártunk III. kongresszusán. A kongreszus egyik legfontosabb gondolata a nép erkölcsi-politikai egységének növelése. Pártunk kongresszusa ennek a kérdésnek különös figyelmet szentelt. A hadseregnél nagy szerepe van a nép erkölcsi-politikai egysége kialakításának. A hadseregbe a legkülönbözőbb gondolkodású embereket hívják be katonai szolgálat céljából. A munkás-paraszt és értelmiségi fiatalok a haza védelmének elsajátításában kovácsolódnak össze és a parancsnokok mindennapos széleskörű nevelői munkával lényegesen hozzájárulhatnak a nép erkölcsi-politikai egysége megszilárdításához. Ez a népi egység — amely az elmúlt évtizedben alakult ki és amely most, a kongresszus után méginkább erősödik — záloga fejlődésünknek. Ebben rejlik a szabad magyar nép ereje. A megerősödött egységes magyar nép dicső, nagy pártunk vezetésével és a Szovjetunió állandó támogatásával romjaiból építette fel az országot és most új hazát épít. Magyarország elmaradt agráripari országból néhány év alatt ipari országgá változott és az 1954-es esztendő végére ipari termelésünk már háromszorosa lesz az 1938. évinek és szocialista iparunk ez évben kb. 180%-kal termel többet, mint 1949-ben.