Katonai Szemle 1958/2
1958 / 7. szám - Alkotmányunk évfordulójára
huszonkét hónappal az ellenforradalom leverése után, amikor augusztus 20-án a Magyar Népköztársaságot ünnepeljük, ez a népköztársaság erősebb, mint az ellenforradalom előtt volt. A Magyar Népköztársaság az ellenforradalom óta eltelt idő alatt gazdaságilag, politikailag megerősödött, megszilárdult. Ezt a megszilárdult helyzetet bizonyítja a dolgozó nép döntő többségének kiállása a párt és a kormány politikája mellett. Ezt bizonyítja az ellenforradalom okozta károk gyors helyreállítása, és a termelés egyre növekvő adatai. Nem utolsósorban a Magyar Népköztársaság növekvő eredét mutatja a 3 éves, terv és annak megkezdése is. Hároméves tervünket az elmúlt országgyűlés már törvényerőre emelte. A 3 éves terv elfogadása világosan megmutatta, hogy népgazdaságunk kilábalt abból a szakadékból, amelybe az ellenforradalmi támadás taszította. A 3 éves tervvel, ha szerényebb mértékben is, de ismét a fejlődés útjára léptünk. A terv sikeres megvalósítása pedig még erősebbé teszi majd a munkások és parasztok államát. Alkotmányunk, népi demokratikus társadalmi rendszerünk alaptörvénye, jogok és kötelességek gyűjteménytára. Az októberi ellenforradalom és az azt követő időszak jó és rossz tapasztalata figyelmeztet bennünket, hogy úgy a közéletben, mint a magánéletben mindannyiunknak őrködnünk kell az alkotmányban biztosított jogok és kötelességek maradéktalan érvényesülésén. A jogok és kötelességek egészséges egyensúlya egyik jelentős biztosítéka, a népi hatalom megőrzésének és érvényesítésének. A népi hatalom megszilárdítása megköveteli, hogy az ország minden állampolgára hűségesen teljesítse kötelességét hazája iránt. Ugyanakkor megkövetelje az alkotmányban és az alkotmány alapján hozott törvényben biztosított jogai teljes tiszteletben tartását. Alkotmányunk, amelyet létében fenyegetett az ellenforradalom, magában foglalja az ilyen életnek minden előfeltételét. Irányt ad a szocialista építőmunkának és megadja a biztosítékot a munkások és parasztok nagy tömegeinek, hogy tevékenyen részt vegyenek az ország sorsának irányításában. Augusztus 20 a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe. Hagyomány nálunk már az, hogy ilyenkor a hatalom birtokosai, a munkások és a dolgozó parasztok közvetlenül találkoznak. Ezen a napon nemcsak az alkotmányt, hanem a népi állam alapvető erősségét, a munkás-paraszt szövetséget is ünnepeljük. Ez a szövetség egy sajátos osztályszövetség, amelyen belül a munkásosztályé a vezető szerep. A munkásosztály azért lehet a szövetség vezetője, mert az egyetlen következetes forradalmi osztály, amely képes élére állni a társadalom szocialista átalakulásáért vívott harcnak. A magyar munkásosztálynak a dolgozó parasztsággal való szövetsége közös harcban erősödött meg és számos próbát állt ki. Ez a közös harc megmutatta a parasztság számára, hogy a munkásosztályban jó vezetőre és szövetségesre talált. Ezért a dolgozó parasztság önként elfogadja a munkásosztály vezetését. A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonja a parasztságot. A munkásosztállyal szövetségben a dolgozó parasztság is részese az államhatalomnak. Megnyerte az ezeréves nagy perét, tulajdonába került az ősi juss, a föld. Fiai részt vesznek az állam vezetésében, ott állnak a tanácsok élén, ott vannak a hadsereg tisztikarában. Parasztságunk azonban nemcsak a hatalomban, hanem az ezzel járó felelősségben is osztozik. Ez a kölcsönös felelősségérzet, kötelességtudat éppen a kettőjük szövetsége, az egyre erősödő barátság az a megingathatatlan talapzat, amelyen mai életünk nyugszik.