Honvédségi Szemle 1967/1
1967 / 1. szám - Miljánovits György alezredes: A kiképzés tartalmi igényei
A MAGYAR NÉPHADSEREG KÖZPONTI FOLYÓIRATA XXI. ÉVFOLYAM — 1. SZÁM — 1967. JANUÁR MILJÁNOVITS GYÖRGY alezredes a MN Kiképzési Főcsoportfőnökség PB titkára A kiképzés tartalmi igényei Úgy tűnik, ebben az évben is sok új feladat megoldása vár ránk. Tulajdonképpen nem újak ezek a feladatok, hiszen minden elemükben és folyamatosságukban is összetartoznak azzal a munkával, amit alig egy-két éve kezdtünk el. S ha egy-két évvel ezelőtt a technikai fejlesztés és a kiképzés akkori módszerei, tartalma közti ellentét leküzdésével kapcsolatos tennivalók az újszerűség erejével hatottak, akkor a most megkezdett esztendő éppen abban különbözik az előbbiektől, hogy a tapasztalatok igen tömény halmazban állnak rendelkezésünkre. Többször hangsúlyoztuk már, hogy a Magyar Néphadsereg legutóbbi négy-ötéves történetének a korszerűsítés az egyik legnagyobb eredménye. Emellett a másik legjelentősebb eredmény annak felismerése, hogy az új, nagy hatású, a haditechnika mai eredményeként létrehozott fegyverzet mellett a kiképzés tartalma sem rekedhet meg a régi rendszer formái, módszerei és felépítésének összefüggései között. Miről is van szó? Amíg a haditechnika gyors ütemű fejlődése valamennyi hadseregben a harc elveinek kritikai elemzését és egészen jelentős (és viszonylag gyakori) átdolgozását vonta maga után, addig a kiképzés tartalmi követelményei, formái és módszerei hosszú időn át érdemben nem változtak, gyakorlatilag megrekedtek a már elavult technikai adottságok mellett kialakított keretek között. Ez törvényszerűen odavezetett, hogy a hadsereg technikai felszereltsége, teljesítőképessége és a kiképzés közötti egyensúly megbomlott. Olyan ellentmondások jelentkeztek, amelyeknek a megszüntetése egyik legközpontibb kérdése lett egész hadseregünknek. Mindenekelőtt arról az ellentmondásról van szó, amely a technika adottságai és kihasználtsága tekintetében merült fel. Ez abban mutatkozott meg elsősorban, hogy az egyébként jogosan szigorú normákat csupán az alacsonyabb követelmények szintjén teljesítjük többnyire, s azokat is viszonylag egyszerűbb körülmények között. Mindez összefüggésben van azzal a másik ellentmondással, amely az eddig alkalmazott kiképzési rendszer tartalmi követelményeiben jelentkezett. Amíg jó néhány dologra nem készítettük fel kellően a tényleges állományt, egyidejűleg jelentős időtartamban oktattunk a harc szempontjából felesleges ismeretanyagokat, mindezek mellett a kiképzési és szol ONVÉDSÉGI SZEMLE