Honvédségi Szemle 1969/2
1969 / 7. szám - Jobbágy József alezredes: A nemzetközi helyzet kérdéseinek agitációs és propagandamunkájáról
Ismereteink szerint azonban pártszervezeteink döntő többségében, a legtöbb alakulatnál megérett a helyzet arra, hogy az ilyen jellegű agitációs és propagandamunkánkat átgondoltabbá, tervszerűbbé és hatékonyabbá tegyük. Pontosabban úgy ítélhető meg, hogy a nemzetközi helyzet kérdései és tendenciái iránt kialakult tömeges érdeklődés, az e kérdéseikben is ugrásszerűen megjavult tájékozottsági szint, valamint a nemzetközi helyzet bonyolultsága és permanens feszültsége megköveteli agitációs és propagandamunkánknak az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztését. Ez az igény reálisnak és általánosíthatónak mondható. Ezekből indulok ki, amikor néhány gondolattal szeretnék hozzájárulni azok munkájához, akik e nagy jelentőségű napirendeket előkészítik, akiknek fontos szerepük van a választott szervek plénumainak eredményes munkájában. Mindenekelőtt a napirenddel kapcsolatos célkitűzésekről néhány gondolatot. Arról tehát, hogy hol és miben célszerű keresni az előkészítés során már mindazt, amelyen konkrétan változtatni akarunk, ahol a fejlesztés feladatait pontosan és feörülhatároltan megfogalmazhatjuk. Talán abból indulok ki, hogy mi nem látszik célravezetőnek. Nagy a vonzóereje ugyanisannak, hogy most sorra vegyük a nemzetközi és a kommunista mozgalom időszerű, vagy éppen az érdeklődés középpontjában álló kérdéseit és hosszadalmas felmérések, tanulmányozások alapján megpróbáljuk összegezni egyrészt a jellemző véleményeket, másrészt a kirívó, szélsőséges állásfoglalásokat. Nem lenne helyes ebbe belebonyolódni. Ez egy kicsit öncélú összegezés, elemzés lenne és a levonható konzekvenciák olyanok lennének, amelyekkel lényegében már rendelkezünk. A hangulat tanulmányozása, a választott szervek informálása ugyanis a kialakult gyakorlat szerint eddig is folyamatos volt. Negyedévenként rendszeresen elemezzük a politikai hangulatot, ezen belül az időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos véleményeket és reagálásokat is. Az apparátus a legtöbb helyen a választott szervek elé viszi azokat a feladat jellegű konzekvenciákat is, amelyeket a hangulatelemzés alapján rövid vagy hosszabb távra levont. Ezeket megismételni vagy hasonló napirenddel szolgálni felesleges lenne. Most csak alapvető megállapításokra van szükség, amelyek általában, de reálisan tükrözik a párttagság és a hivatásos állomány ismereteit és meggyőződöttségét. Erre a Néphadseregi Pártbizottság dokumentuma példával szolgál. Ez viszont elengedhetetlen ,kiinduló alap a vizsgálódáshoz, helyzetünk értékeléséhez, munkánk hatékonyságának méréséhez és egyben mintegy bázisa a további tevékenységünknek. Ehhez a negyedévi hangulatjelentések és más politikai értékelések (az oktatásról készített értékelések stb.) elégséges alapul szolgálnak. Nincs tehát szükség különálló, nagy energiát és időt lekötő ellenőrzésekre, tanulmányozásokra. Mit célszerű tehát vizsgálódás témájává tenni? Milyen főbb területeken kereshetjük a konkrét és pozitív változásokat kiváltó feladatainkat?L▼ JL Mindenekelőtt helyesnek látszik tömören és szemléletesen felvázolni a nemzetközi kérdések ismertetését és magyarázatát szolgáló agitációs, tájékoztató és propagandarendszerünket. Szükséges megvizsgálni azok egymásra épültségét, szervezettségét, lehetőségeik céltudatos kihasználását. Mindez előfeltétele annak, hogy sokoldalúan értékeljük az egyes felsorolt munkaterületeket, hogy a reális célkitűzéseket milyen hatékonysággal közelítettük meg, vagy értük el. Ezek a kérdések már logikailag biztosítják az előterjesztések szerkezetét, felépítését is. A propagandamunka terén például milyen kérdésekre helyes figyelmet fordítani ? Érdemes mindenütt áttekinteni, hogy az egyes oktatási formák milyen lehetőségeket biztosítanak a nemzetközi kérdések jobb, teljesebb megértésének