Honvédségi Szemle 1971/2
1971 / 7. szám - Sándor György alezredes: Számvetés és előretekintés a katonafiatalok körében folyó ifjúsági munkáról
közvetlenül, személyesen is közreműködnek a neveléssel kapcsolatos teendők ellátásában. Fejlődés van a fiatalok véleményének kikérése, meghallgatása tekintetében is. Nem egy esetben javaslataik, kezdeményezéseik eredményesen hozzájárulnak a feladatok megoldásához. Ugyanakkor helyenként még mindig sok a fenntartás a kötetlen, szabad beszélgetésekkel, vitafórumokkal szemben. Nem egyszer csupán formai kérdések miatt kerülik azt. A jövőben is következetesen kell fejlesztenünk és erősítenünk a katonák kezdeményezésének felkarolását. Nagyon fontos számunkra, hogy miként alakul a hivatásos állomány és a katonafiatalok túlnyomó többségét kitevő sorállomány kapcsolata. Ebben a kapcsolatban a közös érdekazonosság, a célok és a törekvések egysége mellett jelentős szerepe van a kapcsolatok formájának, az érintkezés módjának. A katonaélet körülményei között sem indokolt, hogy a határozottságot, a következetességet és a szükséges szigort egyeseknél a durva hangnem, a rideg magatartás váltsa fel. Ez rontja az emberi kapcsolatokat, de gátolja a nevelőmunkát is. Régi igazság, hogy eredményesen nevelni csak egészséges szellemű kollektívában lehet. Olyan környezetben, ahol a rendnek, fegyelemnek van tekintélye, de az emberi kapcsolatokat az elvtársiasság határozza meg. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának szervezése során igen nagy figyelmet fordítottak a katonai nevelés körülményeinek javítására, a munka hatékonyságának fokozására. Itt is legfontosabbnak azt tekinthetjük, hogy a katonaélet minden területén határozottabb igény alakult ki a nevelés eredményeit illetően. Különösen jelentős annak a nézetnek a bírálata, amelyik a nevelőmunka alatt csaknem kizárólagosan a politikai ismeretek és foglalkozások rendszerét érti. Komoly feladatot jelent az ilyen nézetekkel szemben megértetni, hogy nevelési célkitűzéseinket a katonaélet minden területén, a szolgálati tevékenység valamennyi formájában, a konkrét feladatok végrehajtása során tudjuk csak érvényesíteni. Ismeretes azonban, hogy az alegységek élete különösen a napi munka szervezése, irányítása terén egyáltalán nem problémamentes. Sok esetben a személyi feltételek sem a legkedvezőbbek. Találkozni olyan gyakorlattal, hogy a megoldás keresése helyett csak a problémát ismételgetik. Arra nem gondolnak, hogy ésszerűbb munkaszervezéssel, bizonyos hatáskörök és előírások felülvizsgálatával és nem utolsó sorban a törzsben dolgozók közvetlen segítésével — amely nem a hiba megállapítására, hanem a feladatok megoldására irányul — lényegesen javítani lehetne az alegységeknél levő állapotokat. Feltétlenül szólni kell a nevelés folyamatában nagy szerepet játszó önnevelés lehetőségeiről. A katonafiatalok életében fontos szerepe van ennek a folyamatnak. A szolgálatellátás, a kiképzés és a szabad idő szervezésének rendszerében is számtalan lehetőség nyílik a fiatalnak képességei kibontakoztatására, törekvései megvalósítására. Mégis úgy tűnik, különösen a fiatalok mozgalmi, társadalmi szereplésének kiszélesítésében még igen sok tennivalónk van. Teljesen indokolt, hogy ennek fő szervezőjeként a KISZ-re gondoljunk, de ne tekintsük ezt se kizárólagosnak. Különösen a katonaifjúság tömegsportjának és kulturális tömegmunkájának szervezése, a munka társadalmasítása, a fiatalok aktivizálása, politikai irányításuk és befolyásolásuk még sok lehetőséget jelenthet számunkra. Írásunk keretein belül nincs arra mód, hogy számvetésünk a párt ifjúságpolitikai határozata megvalósulásának csak megközelítően is teljes képét adja. Néhány olyan tapasztalatot kívántunk csupán közreadni, amelyek a párthatározat további végrehajtásához, ezen belül a KISZ kongresszusára történő felkészüléshez segítséget adhat. A KISZ soron következő kongresszusának több egymáshoz kapcsolódó feladata, célkitűzése van. Alapvető célja, hogy áttekintse a VII. kongresszus t