Honvédségi Szemle 1971/2

1971 / 7. szám - Sándor György alezredes: Számvetés és előretekintés a katonafiatalok körében folyó ifjúsági munkáról

közvetlenül, személyesen is közreműködnek a neveléssel kapcsolatos teendők ellátásában. Fejlődés van a fiatalok véleményének kikérése, meghallgatása tekinteté­ben is. Nem egy esetben javaslataik, kezdeményezéseik eredményesen hozzá­járulnak a feladatok megoldásához. Ugyanakkor helyenként még mindig sok a fenntartás a kötetlen, szabad beszélgetésekkel, vitafórumokkal szemben. Nem egyszer csupán formai kérdések miatt kerülik azt. A jövőben is követ­kezetesen kell fejlesztenünk és erősítenünk a katonák kezdeményezésének felkarolását. Nagyon fontos számunkra, hogy miként alakul a hivatásos állomány és a katonafiatalok túlnyomó többségét kitevő sorállomány kapcsolata. Ebben a kapcsolatban a közös érdekazonosság, a célok és a törekvések egysége mellett jelentős szerepe van a kapcsolatok formájának, az érintkezés módjának. A katonaélet körülményei között sem indokolt, hogy a határozottságot, a következetességet és a szükséges szigort egyeseknél a durva hangnem, a rideg magatartás váltsa fel. Ez rontja az emberi kapcsolatokat, de gátolja a nevelőmunkát is. Régi igazság, hogy eredményesen nevelni csak egészséges szellemű kollektívában lehet. Olyan környezetben, ahol a rendnek, fegyelem­nek van tekintélye, de az emberi kapcsolatokat az elvtársiasság határozza meg. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának szervezése során igen nagy figyelmet fordítottak a katonai nevelés körülményeinek javítására, a munka hatékonyságának fokozására. Itt is legfontosabbnak azt tekinthetjük, hogy a katonaélet minden területén határozottabb igény alakult ki a nevelés ered­ményeit illetően. Különösen jelentős annak a nézetnek a bírálata, amelyik a nevelőmunka alatt csaknem kizárólagosan a politikai ismeretek és foglalko­zások rendszerét érti. Komoly feladatot jelent az ilyen nézetekkel szemben megértetni, hogy nevelési célkitűzéseinket a katonaélet minden területén, a szolgálati tevékenység valamennyi formájában, a konkrét feladatok végre­hajtása során tudjuk csak érvényesíteni. Ismeretes azonban, hogy az alegységek élete különösen a napi munka szervezése, irányítása terén egyáltalán nem problémamentes. Sok esetben a személyi feltételek sem a legkedvezőbbek. Találkozni olyan gyakorlattal, hogy a megoldás keresése helyett csak a problémát ismételgetik. Arra nem gon­dolnak, hogy ésszerűbb munkaszervezéssel, bizonyos hatáskörök és előírások felülvizsgálatával és nem utolsó sorban a törzsben dolgozók közvetlen segí­tésével — amely nem a hiba megállapítására, hanem a feladatok megoldásá­ra irányul — lényegesen javítani lehetne az alegységeknél levő állapotokat. F­eltétlenül szólni kell a nevelés folyamatában nagy szerepet játszó ön­nevelés lehetőségeiről. A katonafiatalok életében fontos szerepe van ennek a folyamatnak. A szolgálatellátás, a kiképzés és a szabad idő szervezésének rendszerében is számtalan lehetőség nyílik a fiatalnak képes­ségei kibontakoztatására, törekvései megvalósítására. Mégis úgy tűnik, külö­nösen a fiatalok mozgalmi, társadalmi szereplésének kiszélesítésében még igen sok tennivalónk van. Teljesen indokolt, hogy ennek fő szervezőjeként a KISZ-re gondoljunk, de ne tekintsük ezt se kizárólagosnak. Különösen a katonaifjúság tömegsportjának és kulturális tömegmunkájának szervezése, a munka társadalmasítása, a fiatalok aktivizálása, politikai irányításuk és be­folyásolásuk még sok lehetőséget jelenthet számunkra. Írásunk keretein belül nincs arra mód, hogy számvetésünk a párt ifjúság­­politikai határozata megvalósulásának csak megközelítően is teljes képét adja. Néhány olyan tapasztalatot kívántunk csupán közre­adni, amelyek a párt­­határozat további végrehajtásához, ezen belül a KISZ kongresszusára történő felkészüléshez segítséget adhat. A KISZ soron következő kongresszusának több egymáshoz kapcsolódó feladata, célkitűzése van. Alapvető célja, hogy áttekintse a VII. kongresszus­ t

Next