Honvédségi Szemle 1976/2

1976 / 7. szám - Szécsi András alezredes: Szocialista építés - ember és társadalomformálás

A MAGYAR NÉPHADSEREG KÖZPONTI FOLYÓIRATA XXX. ÉVFOLYAM 7. SZÁM JÚLIUS ÖNNÉDSÉGI SZEMLE SZÉCSI ANDRÁS alezredes Szocialista építés­z ember- és társadalomformálás szocialista, országok társadalmi fejlődése tudatos, szervezett, komplex folyamat. E fejlődés kulcsfontosságú kérdéseinek előtérbe kerülése szoros összefüggésbe van a szocialista országok kommunista és mun­káspártjainak kongresszusával, a társadalmi tudatosság, a tudatos társadalom­­formálás kiemelkedő eseményével. A sokrétű társadalomelemzés, a marxiz­mus—leninizmus kipróbált elvei alapján itt fogalmazódnak meg azok a tár­sadalmi-politikai feladatok, amelyeknek megoldása mind közelebb visz ben­nünket nagy és közös célunkhoz — a munkásosztály történelmi hivatásának teljesítéséhez — a fejlett szocialista társadalom, illetve a kommunizmus meg­teremtéséhez. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak egymáshoz idő­ben közel eső kongresszusai a szocialista országok gazdasági, politikai, ka­tonai integrációjának fejlődését, bizonyítják. A szocialista fejlődésnek tükrö­ződő időszerű kérdései e kongresszusokon érzékletesen jelzik a fejlett szocia­lista társadalom építésének közös problémáit, s az osztálynélküli társadalom megteremtése során érvényesülő, mind cáfolhatatlanabbul kifejezésre jutó közös törvényszerűségeket. S e törvényszerűségek között ott van a kulturális forradalom végrehajtásának, a társadalmi tudat gyökeres minőségi átalakítá­sának, az új típusú ember szükségszerű megformálásának törvénye. A forradalom a hatalomban, a gazdaságban, a kultúrában, nem üres for­mula. E fogalmak mögött milliók és milliók életét, munkáját és magát az em­bert kell látnunk, aki személyiségében, más emberekkel való sokféle viszonyá­ban mindig tartalmat ad a hatalomnak, s mindig valamely osztály hatalmá­nak, a gazdaságnak s mindig konkrét emberek termelési viszonyai összessé­gének, a kultúrának, amelynek élő valóságában mindig az ember a hordozó­ja, s tárgyiasult formáit mindig az ember tölti meg humánus tartalommal. Ilyenformán teljesen egyértelmű, hogy a társadalomteremtés emberteremtés. A fejlett szocializmus, a kommunizmus nemcsak az ember javára épített tár­sadalom, hanem az ember által létező társadalom is, és nem pusztán a hata­lomnak alkotmányban kifejezett törvénye folytán, nem a tulajdon jogi hova­tartozása szerint, hanem a maga teljességében éppen azáltal, hogy tagjai szo­cialista, kommunista emberek. Természetesen a szocialista, a kommunista em­ber csak a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló viszonyok között formálódik. E gondolatnak ad hangot Óvári Miklós elvtárs „A társadalmi tudat és !

Next