Honvédségi Szemle 1977/2

1977 / 7. szám - Mesterlövészek kiképzése és harca

fegyverek kezelői, a különböző típusú és rendeltetésű, járműre szerelt és irá­nyítható páncéltörő rakéta­kezelők. De a fontos új célokhoz sorolhatjuk töb­bek között a kilövőállványon levő rakétákat, az alacsonyan támadó harci heli­koptereket is. Az említett céloknak további sajátossága, hogy általában moz­gásban vannak és csak a fegyver, vagy eszköz aktivizálásának időpontjában és viszonylag rövid ideig mutatkoznak. Ezért a célokat — különösen tűzfegy­verek és a csapást mérő eszközök esetében — a rövid mutatkozási periódus első szakaszában kell ártalmatlanná tenni, tehát még mielőtt tüzüket meg­nyithatnák. A rájuk mért tűznek azonban nem csak megelőzőnek, hanem egyben megsemmisítőek kell lennie. Ilyen fontos tűzfeladatok gyors és pontos végrehajtására a hatásos lőtávolságon belül az egyik legcélszerűbb megoldás a mesterlövész alkalmazása. Kézenfekvő következtetés, hogy a korszerű összfegyvernemi harcban a ren­delkezésre álló, nagyhatású tömegpusztító és hagyományos fegyverek alkal­mazása ellenére is,­­ a mesterlövész szerepe nem veszített jelentőségéből, sőt a célok jellegéből, minőségéből, veszélyességéből, rövid mutatkozási idejéből, megsemmisítésük fontosságából adódóan, jelentősége fokozódott, s az alegység harc- és tűzfeladatainak megoldásában, különösen a vázolt ellenséges célok megsemmisítésében, célratörő alkalmazásukra egyértelműen nagy szükség van. A mesterlövészek alegységeikkel együtt — a különböző felderítőszervekben, a különleges osztagok kötelékében — harcolva, az ellenség harcrendjében levő hézagokat és csatlakozásokat kihasználva, viszonylag könnyen behatolhatnak harcrendjének mélységébe, és ott pontos tüzekkel, sikeresen semmisíthetik meg a különböző fontos tűzfegyvereket és eszközöket. Ezzel jelentősen segíthetik alegységeiket az előttük álló harcfeladatok megoldásában. Indokként csak egyet: egy indítóállványon levő ellenséges rakéta megrongálásához, vagy a kilövés megakadályozásához elegendő egy mesterlövész egyetlen 800—1000 mé­ter távolságról leadott pontos lövése. Emellett fontos célok megsemmisítésére eredményesen alkalmazhatók különleges viszonyok között vívott harcok során, mint pl. erdőben, hegyes körzetben, ahol a mesterlövész pontos tüze az alegység harctevékenységének sikerében meghatározó lehet. Érdemes figyelmet fordítanunk arra a tényre, hogy potenciális ellenségeink­nél erőteljesen és nagy ütemben folyik a harci­ — a páncélvadász, a tűztámogató­­ helikopterek széles körű fejlesztése, alkalmazási elveinek kimunkálása, a helikopterek mint harci eszközök tömeges rendszerbe állítása. Olyan esetekben, amikor a gépesített lövész, vagy felderítő alegységeket harcfeladatuk végre­hajtása közben, hatásos lőtávolságon belül tartózkodó ellenséges harci helikop­terek támadják, s a mesterlövészekre igen fontos feladat hárulhat az ellenük való harcban. Akár a gépesített lövész, akár a felderítő alegységek tevékenységét vizsgáljuk, a mesterlövészek szerepe, feladata azonos: az ellenség megsemmisítésében való aktív részvétel. Ez annyiban tér el az általánostól, hogy a mesterlövészek a gépesített lövész alegységek, vagy felderítő alegységek harcfeladatainak kereté­ben és sikeres végrehajtása érdekében­­ egyénileg fontos feldatokat oldanak meg. Ilyenek lehetnek bármely harctevékenységi fajta esetében — a harcmező folyamatos és részletes műszeres figyelése; a célok közül a harc kimenetele szempontjából fontos és veszélyes célok felismerése, ezek legsebezhetőbb pontjá­nak kiválasztása, megsemmisítésükhöz — parancsra, vagy önállóan — a tüzelő­állás mesteri megválasztása, elfoglalása és minden körülmények között a tü­zelés pontos végrehajtása, azaz a megsemmisítő lövés leadása. A mesterlövészek éppen alegységük harcának sikere szempontjából rend­kívül fontos fegyverkezelők. ..kulcsemberek”­. Az ilyen feladatokra alkalmas katonák kiválasztása megkülönböztetett figyelmet igényel. Olyan jó általános és speciális tulajdonságokkal, képességekkel kell rendelkezniük, mint: a fi­zikai fejlettség és edzettség; nyugodt idegállapot; jó hallás; a környezethez való gyors alkalmazkodás; a jó megfigyelőképesség; jó tájékozódó képesség; 2

Next