Honvédségi Szemle 1980/2

1980 / 7. szám - Győrfi László ezredes - Bertalan István alezredes: Út a csillagokhoz

f­i­ a A MAGYAR NÉPHADSEREG KÖZPONTI FOLYÓIRAT/HONVÉDSÉGI XXXIV. ÉVFOLYAM — 7. SZÁM — 1980. JÚLIUS § |_ |Z |^| |_ £ GYÖRFI LÁSZLÓ ezredes BERTALAN LÁSZLÓ alezredes Út a csillagokhoz A rakétakutatás nagy úttörője, az űrhajózás elméletének, a több­lépcsős rakéta elvének egyik kidolgozója és fáradhatatlan hirdetője, Konsztantyin Ciolkovszkij írta e sorokat: „A Föld az emberiség bölcsője. De az ember nem maradhat mindig a bölcsőjében”. Néhány évtizeddel ké­sőbb, 1933. május 1-én, Moszkvában, a fellobogózott Vörös téren hirtelen elcsitult a vidám zene és a hangszórók közvetítésével Ciolkovszkij szólt­­ a felvonulókhoz: „Negyven évig munkálkodtam a rakétaelmélet kidol­gozásán és azt hittem, hogy sok-sok­ évszázadnak kell eltelnie, amíg el­jutunk a Marsra. Az idő azonban összezsugorodik. Meggyőződésem, hogy önök közül sokan megélik még az első Űrrepülést!” A szovjet űrkutatás legújabbkori nagy egyénisége, az időközben elhunyt Szergej Koroljov és munkatársai a harmincas években megépí­­­­tették az első szovjet rakétát. Kezdeti kísérleteik szerénységét jellemzi, hogy ezt a szerkezetet a moszkvai villamos petronjára állítva vitték ki a városszéli erdő tisztására. Egy régi betonépítmény falai mögé lapulva indították útjára a folyékony hajtóanyaggal működő, alig másfél méte­res rakétatestet. Innen indult a szovjet rakétakísérletek sorozata. Szergej Koroljov és munkatársai építették azt a rakétát is, amely 1957. októberében a világűrbe röpítette az első szputnyikot. „Bip, bip, bip ...” — fogták rádiójelzéseit a földkerekség rádióállomásai a világ­űrből. Nagy tekintélyű tudósok hangoztatták: „Ember sohasem juthat el oda, ahová a szputnyik eljutott. A világűrben bármely élőlény azonnal elpusztulna. Megölné a minden anyagon, szerkezetén áthatoló, minden élő szervezetet szétroncsoló kozmikus sugárzás.” Szergej Koroljov ekkor már azt latolgatta, hogy ki legyen az első űrhajós. „Az űrrepülés igen sokat követed az embertől. Ez azt jelenti, hogy az űrpilótának bizonyos mértékben univerzális képességekkel kell rendelkeznie. Értenie kell a vezérléshez, a rádiózáshoz, a navigációhoz és a mérnöki munkához. És ki alkalmas erre leginkább? Kétségtelen, hogy a modern vadászrepülőgép pilótája. Ő ugyanis az egyszemélyes repülő­gépen máris atmoszférikus magasságokban repül.” kézikönyvtár

Next