Honvédségi Szemle 1983/2

1983 / 7. szám - EGÉSZSÉGÜNK - Dr. Egri Kiss Tibor o. alezredes: Védekezés a magashegyi veszélyek ellen

EGÉSZSÉGÜNK DR. EGRI KISS TIBOR p. alezredes Védekezés a magashegyi veszélyek ellen Tapasztalatból tudjuk, hogy a hegy­vidéki téli háborúkban kevesebb em­ber pusztul el a fegyverek tüzétől, mint a magas hegyek zord viszonyai miatt. A magas hegyek meredek, sziklás és havas lejtőin a járművek nehezen mo­zognak, de a kedvezőtlen útviszonyok a gyalogos helyváltoztatást is megne­hezítik. Magas hegyeken legtöbbször speciális eszközöket kell igénybe venni a mozgás megkönnyítésére. A korszerű háborúban sem kerülhe­tők el teljesen a magas hegységek. Gyakran kell hágókat és hegycsúcso­kat birtokba venni. A katonáknak te­hát meg kell küzdeniük a magas he­gyek veszélyeivel is. Nehezebbé válik a sebesültek ellátása és szállítása is, az alegységeknek önállóknak kell len­niük. Ezért a katonákat ki kell képezni a kibővített elsősegélynyújtásra. A magas hegységben tevékenykedőket fenyegető veszélyek: lavinák; kőom­lások ; gleccserhasadékok; hótorla­szok; zord időjárás. Ezenkívül saját hibából eredő ve­szélyekre (hiányos felszerelésre és öl­tözetre, a képesség túlbecsülésére, a túlhajtott becsvágyra, a könnyelmű­ségre) is számítani lehet. Az objektív­­szubjektív veszélyek miatt a személyi állomány harcon kívüli sérüléseinek lehetőségei növekszenek. 1973—74 telén a Francia-Alpokban 25 lavina mintegy 90 embert veszélyeztetett, és 61-et be is temetett. A lecsúszó hó 26 ember halálát okozta, 24-en pedig megsebesültek. Mind a 25 lavina köve­telt áldozatot. Az eltemetés időtarta­ma (35 élve megtalált személy eseté­ben): 25 személyt nagyon gyorsan, 20 percen belül; négyet 30 percnél hama­rabb; hármat egy és két óra között; két embert 2­3 óra után találtak meg. A 26 halálos áldozat zömét 1 óra és 8 nap között találták meg. A halál okai: 14-szer fulladás (a mellkas ösz­­szenyomódása miatt); 5-ször fulladás a légutakba került hó miatt és 6-szor többszörös csonttörés. A 65 eltemetett személy közül 25-öt szondázással, 15- öt (ebből hármat élve) kutyával keres­ve, 8-at bekötőkötél segítségével ta­láltak meg. A többiek önerőből vagy társaik segítségével szabadultak ki. Levonható tehát az a következtetés, hogy erdős és magashegyi terepen ví­vott harcban fokozódik az egészség­­ügyi feladatok megoldásának jelentő­sége. A lavinaveszély a terep hajlásszögé­nek növekedésével fokozódik (17°-ostól 70°-os lejtőig). A már megindult lavi­na vízszintes terepen is végigsöpör­het, sőt az ellenoldalra is felszaladhat. Új lavina keletkezésével a hóesést kö­vető napokban lehet számolni. A lavi­naveszély a hó nagyságának növekedé­sével arányosan fokozódik. (25—30 cm-es friss hó esetén számolha­tunk vele.) A lavina 30—50 cm-es friss hó esetén a sí- és gyalog­­utakat, 50—100 cm-es friss hó esetén már a közlekedési utakat is veszélyez­teti. Száz cm felett a lavinaveszélyes zónában a lakott településeket is ko­moly veszély fenyegeti. A szél a havat, elszállítja, és a szélárnyékos helyeken nagy hópárkányokat képez. Ezek ön­súlyuktól előbb-utóbb leszakadnak. A lavinaveszélyt a meleg szél fokozza. A 0 ° C alatti hőmérsékleten porhó-

Next