Honvédségi Szemle 1985/1
1985 / 4. szám - HARCÁSZAT - Légi felderítés... - ...módszerei, eszközei, jellemzői (Ladányi László őrnagy)
рек létrehozására, ami elérhető aerodinamikai formákkal (lekerekített élek) és különleges bevonó, felületképző anyagok alkalmazásával. Mindezt ha teljes rádiótilalommal kapcsolják össze, elérhető a felderítés nagyfokú rejtése. A helikopterek le- és felszállási tulajdonságait tekintve előnyösebbek, mint a repülőgépek. Közelebb tudnak települni azokhoz a törzsekhez, amelyeknek a felderítést végzik. Lényegesen kisebb magasságon tudnak repülni (kb. 10—15 méterrel a terep, tengerek felett pedig akár egy méterrel is). Vízszintes és függőleges síkban intenzívebb manővereket képesek végrehajtani. Mindez megnehezíti az ellenséges légvédelem számára a felderítést és megnöveli a túlélés lehetőségét a helikopter személyzete számára.* A helikopterek kis repülési sebessége kedvező feltételeket teremt a vizuális megfigyelés számára. A személyzetnek hosszabb idő áll rendelkezésére az objektumok megfigyelésére, ezzel növelhető a megszerzett adatok teljessége és hitelessége. A helikopterekkel létrehozható az ellenséges mozgó célokat megfigyelő rendszer. Saját terület felett és az ellenség harcászati mélységében képesek tevékenykedni, az objektumokat felderíteni, szükség esetén a csapásmérő erőket (harci helikoptereket) irányítani, a tüzérség tüzét helyesbíteni, mélységi felderítő csoportokat kiszállítani és kiemelni. A külföldi szakírók szerint a légi felderítés során a helikopterek veszteségei lényegesen kisebbek, mint a repülőgépeké. A 100 km/ó repülési sebesség felett a személyzetek túlélési valószínűsége eléri a 95 százalékot. Hátránya a helikoptereknek, hogy kis szögsebesség esetén jó célpontot képeznek a közeli hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexumok számára, sőt szerencsés esetben gyalogsági tűzfegyverekkel is leküzdhetők. Alkalmazásuk erősen függ a meteorológiai viszonyoktól és a napszaktól. Rossz látási viszonyok között, illetve éjszaka a helikopterek lehetőségei rosszabbak. A fentiek figyelembevételével helikoptereket lehet alkalmazni: az ellenség harcrendjének, állományának, fő tűzeszközeinek (elsősorban az atomeszközöknek), műszaki akadályainak, vezetési rendszerének és más objektumainak felderítésére a harcászati mélységben, gépesített és harckocsi egységek, légi deszantok alkalmazási körzetének, előrevonásának felderítésére és a menetoszlopok megfigyelése, valamint a szállító helikopterek számára a legkedvezőbb útvonal kiválasztására. Segítségükkel pontosítani lehet a peremvonal helyzetét, az ellenség elhelyezkedését, a saját csapatok előrevonási útvonalait, a hidakat és átjárókat. Megfigyelhetők a saját csapatok szárnyai, a levegőből irányíthatók a földi felderítők, a felderítő csoportok. Alkalmasak továbbá a tüzérségi tűz helyesbítésére, a harci helikopterek és csapásmérő repülőgépek rávezetésére is. A feladatok végrehajtásába bevonhatók a speciális felderítő helikopterek, illetve más rendeltetésű (harci, szállító) helikopterek is. Valamennyi gépszemélyzet kötelessége a légi felderítés, függetlenül attól, hogy milyen feladatot hajt végre. A felderítő helikoptereknek a feladataikat rejtetten kell végrehajtaniuk, de szükség esetén alkalmazhatják fedélzeti fegyvereiket az ellenséges légvédelem ellen. Pilóta nélküli felderítő repülőgépek néhány előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, ami alkalmazásuk mellett szól. Nincs például gépszemélyzet-veszteség az ellenséges légvédelem ellentevékenységénél; repülhetnek sugárszennyezett légtérben; olcsóak, üzemeltetésük egyszerű, az indítási helyükön könnyen álcázhatók. Hátrányuk, hogy alkalmazási lehetőségük nagymértékben függ az időjárástól, manőverezőképességük korlátozott, a repülőgép-vezető hiánya miatt passzívak. Napjainkban azonban egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra szárazföldi hadosztályok állományában. Alapvető rendeltetésük a tüzérségi tűz és * A szerkesztő megjegyzése: más szerzők a helikopterrel végzett felderítésnél kiemelik még a páncélozás jelentőségét is. (Lásd Légi felderítés helikopterrel c. cikkünket.)