Honvédségi Szemle 1986/2
1986 / 7. szám - Interjú Kéri György vezérőrnaggyal, az MHSZ főtitkárával (Sterl István ny. alezredes)
A fiatalok testi-fizikai felkészültsége, állóképessége különösen fontos a katonai szolgálatban. Nincsen valóságalapja annak az eléggé elterjedt közhelynek - amit nemcsak a hadsereg vonatkozásában emlegetnek -,hogy a technika rohamos fejlődése csupán az intellektuális tudás növelését követeli, az állóképesség, a testi edzettség fejlesztése valamiféle kiiktatható „hobby”. Munkánk hatékonysága attól függ, hogyan tudunk jól együttműködni az iskolákkal, az ifjúsági szervezetekkel, a különböző sportszervekkel, sőt a családdal. A fiatalok fizikai ereje, állóképessége, ügyessége növelésében szövetségünk a tömegsportokkal, versenyekkel vesz részt. A honvédelmi tömegspotokban - elsősorban a küzdősportokban - az MHSZ kereteiben fiatalok tízezrei vesznek részt. A honvédelmi tömesport-versenyek közkedveltek a fiatalok között, éppen ezért ereményeinket kell tovább szilárdítanunk. Érdekes, vonzó versenyeket szükséges szerveznünk, a sportolás anyagi és személyi feltételeit tovább kell erősítenünk. Jobb propagandát szükséges kifejtenünk mindenekelőtt a közép- és szakiskolák, valamint a szakmunkásképző intézetek tanulói körében, az üzemekben és az intézményekben is. Javítani kell a klubok, elsősorban a honvédelmi klubok sporttervező-szervező munkáját és nagyobb megbecsülésben kell részesíteni a rendszeresen versenyző, az eredményeket elérő fiatalokat. Szükségét látom kiemelni két fontos, évente százezres tömegeket mozgató tömegversenyünket: a Sorkötelesek Honvédelmi Versenyét és az Összetett Honvédelmi Versenyt. A követelményeket egyeztettük a sorkötelesek honvédelmi felkészítésének igényeivel. A versenyek új akadály elemei és technikai jellegű feladatai mindinkább lehetővé teszik a honvédelmi képzés kiegészítését, fejlesztését, a gyakorlatban történő alkalmazását. Mindez növeli a résztvevők pszichikai-fizikai állóképességét is. Fontos feladatnak tartjuk, hogy továbbfejlesszük szövetségünk versenysportágait is. A minőségi sportágak bázisa szűkebb mint a tömegsporté és lényegesen nem is törekszünk szélesíteni. A tömegsport elsődlegességét nem akarjuk csorbítani. Erőinket és eszközeinket zömmel a továbbiakban is oda akarjuk koncentrálni. Az MHSZ miként tudja az eddigieknél is jobban segíteni az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását? Milyen módon képes még több KISZ-en kívüli fiatalt bevonni a klubok munkájába? Az ifjúságpolitikai állásfoglalást követő esztendőkben számos intézkedést tettünk a fiatalokkal való foglalkozás jobbítása érdekében, így például a Szövetség már 1970-ben - főtitkári döntés alapján - kiterjesztette a klubok hálózatát az iskolákra is. Most 70 egyetemifőiskolai, több mint 350 középiskolai klub működik. Közel 200 klubot szerveztek szakmunkásképző intézetekben és mintegy 60-at általános iskolákban. Több mint 4400 klubban mintegy 7700 szakosztályunk működik, kb. 320 ezer taggal (mintegy 120 ezer a 18 év alatti fiatal). Különösen sok fiatal tevékenykedik a lövész, a motoros, a modellező és a rádiós klubokban. Az utóbbi években indultak fejlődésnek és gyorsan népszerűvé váltak a go-kar-, a sárkányrepülő, a ballonrepülő, a széllovas szakosztályok, a fiatalok újabb ezreit bekapcsolva szövetségünk munkájába. Növelni szándékozunk az iskolai honvédelmi klubok, szakosztályok számát. Ennek érdekében erősítjük propagandánkat, tovább igyekszünk szélesíteni a foglalkoztatási lehetőségeket. Újabb sportágak feltételeit teremtjük meg, szerzünk be eszközöket. Klubjainkban igyekszünk támogatni a fiatalokat gondjaik, problémáik megoldásában is. Segítjük pályaválasztásukat. Elsősorban a hivatásos tiszti és tiszthelyettesi pálya iránti érdeklődésüket törekszünk felkelteni. Klubjainkban a jövőben még több, a világ bonyolult kérdéseire választ adó rendezvényt tartunk, klubdélutánokat, esteket és vitafórumokat, színes előadásokat, baráti találkozókat, filmvetítéseket. Kétévente Fórumot szervezünk központunkban és a megyékben fiataljainknak. Ezt arra használjuk fel, hogy jobban megismerjük az apparátusban dolgozó ifjak problémáit, a fiatalságot általában foglalkoztató kérdéseket, véleményüket és ezen keresztül is jobbítsuk munkánkat. A fentieken túlmenően elsősorban az ifjúsági szervezetekkel együttműködésben újabb lehetőségeket keresünk a KISZ-hez nem tartozó fiatalok bevonására, értelmes foglalkoztató