Honvédségi Szemle 1987/1
1987 / 4. szám - KATONAI VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS - Az integráció tapasztalatai a keretalakulatoknál (Lengyel László mk. alezredes)
rekt együttműködés módozatai. Ilyenek voltak: a javító, karbantartó anyagok kölcsönzése, az egyedi alkatrészek, készülékek, célszerszámok gyártása, a speciális képzettségű, tudású szakemberek, a beépített és mozgó műhelyfelszerelések biztosítása, a technológiai és egyéb tapasztalatok átadása. Ezek a kezdeményezések - mégha nem egyszer a parancsnokok technikai helyettesei személyes közreműködésének eredményeként jöttek is létre - általában alkalomszerűek és „ösztönösek” voltak, az érintetteket a gyakori nehézségek kényszerítették lépéseik megtételére. A nehézségek elsősorban abból származtak, hogy aszámottevő mennyiségi növekedés mellett a technikai fejlesztés eredményeként a fegyverzeti és technikai eszközök bonyolultabbá, összetettebbé is váltak. Ebből eredően a szakmai feladatok tervezésében és végrehajtásában egyre inkább megnyilvánult a technikai szolgálati ágak egymásra utaltsága, a szakáganként rendelkezésre álló erők és eszközök egyesítésének szükségessége. il Különösen jellemző ez a helyzet a keretalakulatoknál, ahol az eszközök döntő hányadát konzerválják, tartósan tárolják. Ők békében viszonylag kis létszámú javító-kiszolgáló és a meghatározott időközönként karbantartásra behívott tartalékos állománnyal oldják meg feladataikat. Náluk a fegyverzeti és a technikai eszközöket tömegesen csak az éleslövészetekkel egybekötött összekovácsolási gyakorlatokon veszik igénybe. Ilyenkor gondosan összeállított és ellenőrzött tervek alapján készítik fel eszközeiket a feladatokra. A tárolt eszközök viszonylag rövid időn belüli tömeges és szakszerű felkészítése, az üzemképesség biztosítása gyakran rendkívüli erőfeszítéseket követel. Az állomány jelentős része tartalékos. A tartalékosok technikai ismeretei - elsősorban a különleges eszközök terén - idővel megkopnak. Különösen a gyakorlatok kezdeti szakaszában gyakoriak a kezelői, kiszolgálói hibák. Megszüntetésük, következményeik elhárítása állandó figyelmet és segítségnyújtást igényel. A keretalakulatok sajátosságaiból adódik, hogy a fegyverzeti és technikai eszközök igénybevétel előtti felkészítését és igénybevétel után eredeti helyzetbe való visszaállítását a bevonultatott tartalékosok képtelenek maradéktalanul megoldani, ezért a munka jelentős része a javító műhelyek állományára hárul ma is. A szükség is azt kívánja, hogy a különböző (pl.gymn., fv., hír., stb.) műhelyek, javító rajok, javító csoportok szaktevékenységét az adott feladatra összehangoltan, „integráltan” szervezzék meg. Az integráció megvalósítását a vezetés korszerűsítésének és színvonalasabbá tételének igénye is sürgette. A régi rendszerben a fegyverzeti és technikai eszközök üzembentartásának előírásai, normái szakáganként különbözőek voltak, a javítási és technikai kiszolgálási technológiák nem egyértelműen kapcsolódtak egymáshoz. Az ágazati, technikai kiszolgálási rendszerekben használt fogalmak is eltértek egymástól. Mindezek a parancsnoki vezetés során megosztották a figyelmet és az indokoltnál nagyobb energiát kötöttek le. Ezért is merült fel a fegyverzeti és technikai eszközök üzembentartása egységes rendszerének szükségessége. A tervezés, szervezés összefogása egy kézben azért vált fontossá, hogy biztosítani lehessen a parancsnoki vezetés számára a szükséges információkat. Egyébként a technika részegységei egyetemes üzembiztonságának is ez a legfontosabb feltétele. A keretalakulatok az integráció előtt sajátosan gazdálkodtak a hitelkeretekkel, az anyagi eszközökkel is. Az egységek nem önállóan gazdálkodtak, ezt a feladatot helyettük is a befogadó alakulatok, szakáganként eltérően, általában elaprózva, gyakorta párhuzamos beszerzésekkel teljesítették. Most a hitelkeretek és az anyagi eszközök egy kézben összpontosulnak. Felhasználásukat megelőzi az igények fontossági sorrendjének megállapítása. Ennek eredményeként javul a hatékonyság, s takarékosabbá tehető a gazdálkodás. A szervezeti integrációt elrendelő HM szintű intézkedések „szorgalmazták” a fegyverzeti és technikai szolgálatok megalakításának elveit és a határidőket. Az áttérés a feladatok tanulmányozásával, értelmezésével kezdődött. A továbbiakban a fegyverzeti és technikai szolgálatok szervezetének átgondolt kiépítése került napirendre. Ehhez az állománytáblában rendszeresített békebeosztások személyi feltételei az egységek döntő többségénél biztosítva voltak, az elhelyezési és egyéb tárgyi feltételeket mindenütt megteremtették. Az átszervezés személyügyi