Honvédségi Szemle 1987/2
1987 / 7. szám - Egészségmegőrzés és gyógyítás a Néphadseregben - Beszélgetés dr. Hideg János orvos-vezérőrnaggyal (Kacsó Lajos alezredes)
Egészségmegőrzés és gyógyítás a néphadseregben Napirendre került az egészségmegőrzés átfogó programja és örvendetes, hogy az egészség megóvása mindinkább társadalmi üggyé válik. Hadseregünkben is egyre több szó esik arról, hogy mit is értsünk egészségen, s megszaporodtak az egészségüggyel, az életmóddal, valamint az egészségvédelemmel kapcsolatos eszmecserék. S az is természetes, hogy a növekvő érdeklődés egy sor szokatlan kérdést is felvet. Mivel magyarázható például, hogy hadseregünkben az egészségügyi ellátás korszerűsítése és fejlettsége ellenére a hivatásos állományú katonák egészségi állapota az utóbbi időben nem javul ? Mennyire tudatos hadseregünkben, hogy az egészség érték és a betegségek megelőzése nem csupán az egészségügyi szolgálat feladata, hanem közös cselekvést igényel? Hogyan lehetne vonzóvá tenni a személyi állomány számára az egészséges életmódot, s hogyan lehetne még jobban ösztönözni az egészségvédelmet szolgáló öntevékeny közösségek, mozgalmak, akciók létrejöttét és széles körű elterjesztését. A Honvédelmi Minisztérium Katonai Tanácsa a múlt év végén áttekintette a néphadsereg személyi állományának egészségügyi helyzetét, a megelőző-gyógyító tevékenység fejlesztésének feladatait és körvonalazta az egészségmegőrzéssel kapcsolatos legfőbb tennivalókat is. A katonaegészségügyi szolgálat korszerűsítéséről és az egészségmegőrzés időszerű tennivalóiról dr. Hideg János orvos vezérőrnaggyal, a Magyar Néphadsereg egészségügyi szolgálati főnökével beszélgettünk. - Az egészségmegőrzés programjának várhatóan milyen sajátosságai lesznek a hadseregben ? Az egészségmegőrzés most megfogalmazódó nemzeti programjának legfontosabb célkitűzése, hogy az egészségügy kilép a hagyományos tekintélyelvű gyógyítás keretei közül és az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordít az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére. Felül kell tehát vizsgálnunk a hagyományos orvoslást, amely a betegségre és nem az egészség megőrzésére összpontosítja a figyelmet. Az egészség - mai felfogásunk szerint - több, mint pusztán a betegség hiánya. Az egészség érték, a teljes emberi élet alapfeltétele. Nemcsak azt jelenti, hogy testi fájdalmak nem kínoznak bennünket, hanem azt is, hogy kiegyensúlyozott, harmonikus a kapcsolatunk a külvilággal, a többi emberrel, hogy képesek vagyunk napi feladataink ellátására, készek a katonai szolgálat embert próbáló erőfeszítéseire. Hadseregünk egészségmegőrzési programjának véleményem szerint a legfőbb sajátossága, hogy életmentő, életmeghosszabbító feladataink is vannak! Kevésbé ismert tény, hogy hadseregünkben a tisztek átlagos életkora 61 év, amely alatta van a férfilakosság életkori átlagának. Különösen nyugtalanító, hogy a szív- és érrendszeri betegségek következtében a 45-55 éves tisztek körében mind nagyobb a veszteség. Az életkort ilyen jelentős mértékben csökkentő betegségek kialakulását több úgynevezett kockázati tényező együttes megléte idézi elő.