Honvédségi Szemle 1988/2
1988 / 7. szám - A katonai igazságügyi szervek, valamint a parancsnokok és a politikai munkások együttműködése a törvényesség, továbbá a katonai fegyelem szilárdítása és a bűnmegelőzés érdekében - Interjú dr. Kámán József vezérőrnagy, katonai főügyésszel, a legfőbb ügyész helyettesével (Molnár Károly ezredes)
A katonai igazságügyi szervek, valamint a parancsnokok és a politikai munkások együttműködése a törvényesség, továbbá a katonai fegyelem szilárdítása és a bűnmegelőzés érdekében. - Interjú dr. Kámán József vezérőrnagy, katonai főügyésszel, a legfőbb ügyész helyettesével - A polgári lakosság bűnügyi helyzetéről, a bűnözés okairól és tendenciáiról széleskörű ismeretekkel rendelkezünk. Köztudottul, hogy a nyolcvanas években jelentősen emelkedett a bűncselekmények és a bűnelkövetők száma, a növekedés még erőteljesebb volt a fiatalkorúak között. Igaz, a legutóbbi évben, 1987-ben a növekedés lelassult, sőt a fiatalkorú elkövetők aránya valamelyest csökkent is, de ebből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Evidensnek látszik, hogy a társadalomban érvényesülő tendenciák valamilyen módon és mértékben a hadseregre is hatással vannak. A legközvetlenebbül úgy, hogy a bevonuló sorkatonák és tartalékosok között megnőtt azok aránya, akik már korábban összeütköztek - esetleg többször is - törvényeinkkel. Bár a bűnmegelőzés lehetőségei - eszköz- és feltételrendszere - a hadseregben kedvezőbbek, de teljesen nem képesek ellensúlyozni a bevonások, főként a deviánsok kialakult érték- és normarendszerét. Nehezen téríthetők el beidegződéseiktől, előző életvezetésüktől. Erre utal egyebek mellett az is, hogy a szóbanforgó időszakban a bűnelkövetők és a katonai bíróságok által jogerősen elítélt sorkatonák aránya is jelentősen emelkedett, és a nyolcvanas évek közepén elérte a 13 ezreléket. Ez akkor is magas, ha tudjuk, hogy az azonos korú (18-24 éves) polgári férfilakosság ugyanezen mutatója 1985-ben a sorkatonákénak több mint kétszerese (26,5 ezrelék) volt. A nagyobb mennyiség értelemszerűen a katonai ügyészeket és bírákat is terheli. Részint a katonai igazságügyi szervek tehermentesítése végett tavaly úgy módosították a Btk.-t, hogy az illetékes parancsnok hatáskörét bővítették, ezután a katonai vétségeken túlmenően - ügyészi kezdeményezésre és felügyelet mellett - a köztörvényes vétségeket és a három év szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntetteket is elbírálhatja. Némileg enyhíti a leterheltséget, hogy a tisztek által elkövetett bűncselekmények száma - mondhatnék természetszerűleg - továbbra is alacsony, jórészt kisebb súlyú, nagyobb részük a magángépjármű közlekedéssel kapcsolatos. A jogerősen elítélt tisztek aránya sok év átlagában 3 ezrelék körül ingadozik, a büntetések többsége pedig pénzbírság, felfüggesztett vagy katonai fogdában letöltendő - maximum egy évig terjedő - szabadságvesztés. Ugyanis ha hivatásos és továbbszól-